A Göcseji Múzeum jubileumi emlékkönyve 1950-1960 (Zalaegerszeg, 1960)

Geológia - Dedinszky János: Göcsej geológiai fejlődése az olajkutatások alapján

GÖCSEJ GEOLÓGIAI FEJLŐDÉSE 59 A karsztosodás a kréta utáni szárazföldi időszakban indult meg. A felszínről leszivárgó vizek támadásukat azokon a helyeken indították meg, ahol a legkönnyebben tudtak a mélység felé haladni. Ezek a helyek a repedések voltak, valamint azok a részek, ahol rétegekben anyag változás van. A lefelé haladó vizek C0

2 tartalmuknál fogva oldották a mészkő vet. A terület nem egyszerre süllyedt le, hanem fokozatosan, több fázisban. Ennek megfelelően a karsztvíz nívója a területen belül állandóan változásban volt. A lefelé haladó vizek legerőteljesebben a karsztvíz tükör közelében fejtették ki hatásukat, valamint a vizet záró rétegek határán. A több lépcsőben történő süllyedés így több egymás felett elhelyezkedő erősen kitágított járásrendszert alakított ki, melyek közel függőleges járatokkal vannak egymással kapcsolatban. A rétegekben lévő karszt rendszer tehát függőleges, vízszintes, vagy közel vízszintes és a dőlt szerkezetnek megfelelően a réteghatárok mellett elhelyezkedő kb. 25%-os üregrendszerből áll. A mélységben ezek az üregek részben eltömődtek, jórészt azonban nagy áteresztőképességüek maradtak. Az olajos test vastagsága a triász dolomitban, az alsó krétában és a szenon mészkőben változó. A triászban az eddig megfigyelt olajjal átitatott .dolomit 150 m, a szenon mészkőben pedig 300 m-nél is vastagabb. Ezek az értékek az egész területen természetesen nem érvényesek, mivel a rétegek dőltek, és erősen erodáltak. Az olaj összetétele, minősége sem egyforma. Nemcsak Barabásszeg és Nagylengyel olaja különbözik egymástól, hanem a nagylengyeli mezőn belül is nagy különbségek vannak, genetikailag azonban hasonlók. A nagylengyeli produktív objektumban tárolt olajat magas fajsúly és magas vizkozitási érték jellemzi. Az olajnak magas az-aszfalt tartalma 10— 13 súly %. Az olaj parafin-intermedier jellegű, magas kéntartalma van, mely elérheti a 6°/o-ot is. Fajsúlya a mezőn belül termelési egységenként változik, 20 C° 0,941—0,980, egyes esetekben eléri az 1-et is. Viszkozitásban még nagyobbak a különbségek, 50 C'-on mért adatok a következők: 130— 140 cSt, 210 cSt, 800—1240 cSt. Göcsejben eddig gázt nem találtunk. Az ismert mezőben gáz csak az olajban oldva található kis mennyiségben. Az olaj felhajtó energiája a víz. Az olaj alatt a repedésekben, üregekben víz helyezkedik el, ami a kőolaj telep legnagyobb részén közvetlen kapcsolatban van a dunántúli karsztvíz rendszerrel. A víz utánpótlása a triász dolomitban, kivéve a márgás kifejlődésű dolomitos részeket, korlátlannak mondható. Ezen a részen a kőolajtelepen mindenhol talpvíz nyomás van. A szenon mészkőben a vetők már létrehoztak korlátolt utánpótlású helyeket is. A nagylengyeli kőolaj telepen a szenon mészkőben mind talpi, mind peremi víz előfordul. Az olaj vándorlása már valószínűleg a kréta időszakban megindult. A vándorlás először a triász korú dolomitban és az alsó krétában kezdődött. A törések létrejötte után a vetők már kedvező utat nyitottak a további vándorlásra. A vetők által kialakult lépcsők legmagasabb zónájában helyezkedett el az olaj. A torton előtti eróziós időszak módosította az eredeti elrendeződést. A lepusztítás elhordta a területről a fedő inocerámusos márgát, sőt sok helyen még a tároló mészkő nagy részét is. A felszínre került rétegekben az olaj azért maradhatott meg, mert a mozgás több fázisban ment