A Göcseji Múzeum jubileumi emlékkönyve 1950-1960 (Zalaegerszeg, 1960)
Legújabbkori történet - L. Nagy Zsuzsa: A Tanácsköztársaság Zala megyei történetéről
A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG ZALA MEGYÉBEN . 47 Július végén a fegyveres intervenció túlereje felmorzsolta a Vörös Hadsereget, ami egyet jelentett a Tanácsköztársaság felszámolásával. A Forradalmi Kormányzótanács lemondott, helyét az ún. szakszervezeti kor*mány foglalta el Peidl Gyula vezetésével. * A Peidl-kormány rendeleteivel megindította a Tanácsköztársaság eredményeinek felszámolását; majd rövidesen Horthy Miklós vezetésével Dunántúlra vonult át a Szegeden megszervezett ún. nemzeti hadsereg, skezdetét vette a fehérterror. Az ellenforradalom megkezdte az ország birtokbavételét, s azt remélte, hogy vélt bázisán, a Dunántúlon kedvező fogadtatásra talál. E helyett azonban a munkások, agrárproletárok sokféleképpen megnyilatkozó ellenállása fogadta a tiszti különítményeket. Augusztus első napjaiban Sümegen és Tapolcán fegyveres harccal védték a vörös katonák és munkások a tanácsok hatalmát a tiszti különítményekkel szemben. A fehér csapatok csak nehézségek árán tudták megtörni a helyi munkások ellenállását. 62 A lakosság nagy része változatlanul ragaszkodott a Tanácsköztársaság törvényeihez, rendeleteihez, és így ezekre hivatkozva tagadta meg például a papi párbér fizetését is, bár számtalan újabb rendelet, leirat mondta ki, hogy a proletárdiktatúra intézkedései nem érvényesek. 63 Horthyék a Dunántúlon akarták megerősíteni hadseregüket, de ez jórészt csak szándék maradt. A zalai alispán augusztus második felében megállapította: ,,a Zala vármegyei katonai parancsnokság elismerésre méltó ügy buzgósága és lankadatlan szorgalom dacára sem. járt és nem is fog járni eredménnyel a karhatalom kiegészítése." 64 Ennek az oka az volt, hogy megyeszerte agitáltak a bevonulás ellen, olyannyira, hogy a katonai parancsnokság fejenként ezer korona jutalmat tűzött ki az ilyen „bujtogatok" elfogására. 65 Az eredményre jellemző, hogy 1920. elején (!) Sümegen a besorozottak nem tették le az esküt, hanem az Internacionálét énekelve kivonultak a sorozóhelyiségből. 66 A lakosság nem volt hajlandó beszolgáltatni á fegyvereket, de az egyéb katonai felszerelési tárgyakat sem, annak ellenére, hogy több alkalommal is szigorú felszólításokat tettek közzé. Végül is házkutatásokkal, fegyveres erőszakkal igyekeztek érvényt szerezni a hatóságok rendelkezéseinek. 67 A munkások ellenállását végül is a tiszti különítmények kegyetlenkedései, a kivégzések, internálások törték meg. 68 A felhozott tények kétea PI. Arch. HM. Helyzetjelentések. 1019. aug. 8. 63 PI. Aroh. ZaïLa m. alisp. ir. 1919. rendezetlen, 64 Uo. b5 HL. Zalaegerszegi kait. áll. parság. 1919—1. m PI. Arch. Zala m. főisp. ir. biz. 1920—9. b7 HL. Zalaegerszegi kait. áll, parság. 191®—1. m Ezek a kegyetlenségek egyes antant-tisztek jelentéseiben is szerepelnek, sokszor elítélöleg. OL. KÜM. 1910—77-Bt. vegyes. Közli: Az ellenforradalom halalomrajutása és rémuralma Magyarországán. 1919—21. Szerk. és bev. Nemes Dezső. Budapest, 19ЭЗ. 188—489. 1.