A Göcseji Múzeum jubileumi emlékkönyve 1950-1960 (Zalaegerszeg, 1960)

Legújabbkori történet - L. Nagy Zsuzsa: A Tanácsköztársaság Zala megyei történetéről

A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG ZALA MEGYÉBEN 45 ínéért. A Dunántúlhoz a Forradalmi Kormányzótanács külön felhívással fordult: nemcsak katonát, hanem fegyelmezett munkát, a fővárosnak és a hadseregnek élelmiszert kért. A Tanácsköztársaság súlyos katonai helyzetét az ellenforradalom nyílt támadásra használta föl. Ennek során Zala megye néhány községében is, többek között Csabrendeken, fegyveres akciókat robbantottak ki a munkáshatalom felszámolására. Hangadó a csabrendeki káplán volt, aki a módosabb gazdák segítségével azt a hazug hírt terjesztette el, hogy a Tanácsköztársaság megbukott. A Vörös Őrség kivonult egysége néhány óra alatt rendet teremtett ezekben a községekben, és így jelentősebb megmozdulássá nem is fejlődhettek ezek a kísérletek.

48 Míg a belső ellenforradalom az intervenció malmára hajtotta a vizet, addig a munkások példamutatóan foglaltak állást a Tanácsköztársaság mellett. Zalaegerszegen a május elején megtartott népgyűlésen Vigh párttitkár a jelenlevők nevében kijelentette: ,, a zalaegerszegi és vidéki proletárság: földmunkások, kis- és törpebirtokosok szükségesnek tartják a proletárdiktatúrát. A Magyar Tanácsköztársaságot úgy külső, mint belső ellenségei ellen készek életük árán is megvédeni."

49 Majd a szakszervezetek értekezlete elhatározta, hogy minden szakszervezeti tag megjelenik a sorozóbizottság előtt, mert ,,a Dunántúl szervezett munkássága nem maradhat a budapesti proletár testvérek mögött s az ő diadalmas példájukon felbuzdulva Zalaegerszeg dolgozó népének is fegyverbe kell állnia."

50 Ugyanakkor változatlan gonddal végezték a mezőgazdasági munkákat is. A megyei direktórium és az egész közvélemény szigorúan őrködött azon. hogy az ellátás is lehetőleg zavartalan legyen. Felléptek a feketézők, .árurejtegetők, batyuzók ellen.

51 A Dunántúlon mozgalom indult meg Budapest ellátásának biztosításáért. Ebben részt vett Zala is, főként a termelőszövetkezetek, ha nem is olyan mértékben, mint például a somogyiak. A szövetkezetek mellett sokszor egyéni gazdák is, mint például a tapolcaiak, hozzájárultak Budapest élelmiszerellátásához.

52 Júniusban országos értekezletek egész sorára került sor Budapesten. A nőmunkások kongresszusán Sássné zalai küldött beszámolt arról, hogy szervezetüknek több mint háromezer tagja van, s hogy igen jól dolgoznak.

53 A Tanácsok Országos Gyűlésén ott voltak Sneff József, Holló János, Schneider Ernő, Gróf János, stb. Részt vettek a tanácskozásokban, s közülük többet a különféle bizottságokba is beválasztottak. Holló János és Schneider Ernő tagjai lettek a Központi Intézőbizottságnak is.

54 Ebben az időszakban az ellenforradalom ismét több sikertelen kísérletet tett, hogy a Tanácsköztársaságot belülről buktassa meg. A nyílt felkelések előkészítéseként papi, tiszti agitáció folyt. ,,A nagykanizsai jezsuiták a szabadságvágyó lelkek főinkvizitorával, Bangha páterrel összefújták дг ellenforradalmi kígyókövet. Régi, jezsuita recepttel fogtak hozzá a mun48 Sümeg és Vidéke, ЩШ, május 11, Zalamegye, 1919. május 11. 4y Zalamegye, 1919. május 15. aj Uo 51 Uo. június 22 58 Pápai Lapok, 19,19. május 25, Népszava, 1919. május 18. 53 Nőmunkás, 1919. július 5. 54 Tanácsok Országos Gyűlésének Jegyzőkönyve