A Göcseji Múzeum jubileumi emlékkönyve 1950-1960 (Zalaegerszeg, 1960)

Legújabbkori történet - L. Nagy Zsuzsa: A Tanácsköztársaság Zala megyei történetéről

,40 L. NAGY ZSUZSA amely a pogári demokratikus kormány lemondásával, s a hatalom átadásával járt együtt. A munkáshatalom időszaka 1919 március 21-én megalakult a Forradalmi Kormányzótanács és a munkásosztály nevében átvette a hatalmat. A Tanácsköztársaság elsőnek követte Szovjet-Oroszország példáját, s egyben Kelet-Európa többi népeinek is utat mutatott. Történelmünkben addig a legnagyszerűbben kapcsolta össze a nemzetit és a nemzetközit, egyszerre vállalta az ország védelmét és a szocialista rend kialakításának megkezdését. Március 21-ét a Dunántúlon és Zala megyében is úgy köszöntötték,, mint a hatalom megszerzéséért folytatott harc végső betetőzését, törvényesítését. A megye városaiban, falvaiban (Zalaegerszegen, Nagykanizsán, Sümegen, stb.) március 22-én népgyűléseket hívtak össze, s itt jelentették be a Tanácsköztársaság megalakulását.

21 Hogy a munkáshatalom létrejötte nem volt előkészítetlen, váratlan esemény, hogy a helyi munkások, agrárproletárok tudták, mi a legfontosabb teendő, hogy a munkáshatalomnak csupán létrejötte is milyen nagy kezdeményezőkedvet, lendületet szabadított fel, azt ezek az első, sebtében összehívott gyűlések is bizonyítják. Ezeken ugyanis nemcsak egyszerűen tudomásul vették, hogy létrejött a Tanácsköztársaság, hanem azonnal megkezdték a hatalom tényleges átvételét. Ott, ahol még nem volt, megválasztották a direktóriumokat, így Sümegen, Keszthelyen, a tapolcai járás községeiben.

22 A megyeszékhelyen a legfontosabb hivatalokba a vezető tisztviselők mellé azonnal proletár biztosokat állítottak.

23 A nagykanizsai direktórium letartóztatta a letenyei járásbírót, mert korábban a szocialistákat üldözte s az ellenforradalomhoz húzott.

24 A falvakba, kisebb városokba politikai biztosokat küldtek ki, akiknek nagy része ipari munkás volt, és segítséget nyújthattak a falusi lakosságnak.

25 A Forradalmi Kormányzótanács a hatalom átvételének pillanatában megkezdte a régi rendszer felszámolását, a burzsoázia és a földbirtokosok gazdasági, politikai hatalmának megszüntetését. A gyors egymásutánban megjelent rendeletek a hatalmat ténylegesen a munkásosztály kezébe adták. Intézkedés történt a munkásság gazdasági, ellátási helyzetének megjavítására, a lakásínség enyhítésére; szociális és kulturális rendelkezések tömege került megvalósításra, s a Tanácsköztársaság gondoskodott arról is, hogy ellenségei meg ne zavarhassák alkotó munkáját. A végrehajtott gazdasági intézkedések közül e helyen hadd emeljük ki a nagybirtokrendszer felszámolását. A Forradalmi Kormányzótanács ápriUs 3-i földről szóló rendelete nem csupán befejezését jelentette annak 21 PI. Arch. A. II. 13/49., Tagyob, 4/3, Zalád Közlöny, 1919. március 26, Sümeg és Vidéke, 1919. március 30. 22 PI. Arch. A. II. 13/49, Tagyob 4/3. 23 Zalai Hírlap, 1919. április 5. 24 Vörös Újság, 1919. március 27. 85 Ugyanakikor a kormányzó tanács intézkedésére a megyék élére kormányzótanácsd^biztosokat állítottak. Zalába Erdős Márkuszt (egyes forrásokban Erdős Arnold szerepel), és Lukács Gyulát nevezték ki, mivel a megye jórészt Nagykanizsa korábbi követelésére is — kettévált. L. Tanácsköztársasági Törvénytár, 1919. III. k*