A Göcseji Múzeum jubileumi emlékkönyve 1950-1960 (Zalaegerszeg, 1960)

Legújabbkori történet - L. Nagy Zsuzsa: A Tanácsköztársaság Zala megyei történetéről

A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG ZALA MEGYEI TÖRTÉNETÉRŐL i t Előzmények - Az 1914/18-as világháború második felében az egész országban, így a Dunántúlon is nagyarányú háborúellenes mozgalom bontakozott ki, amelyet a Nagy Októberi Szocialista Forradalom ösztönzött. Ebben a mozgalomban ott találjuk Zala megye népét is. A megye gazdasági, társadalmi viszonyai különösképpen indokolták, hogy az itt élő tömegek is felemeljék szavukat a háború, az úri Magyarország rendje ellen. A csaknem fél millió lakosú megyében a mezőgazdaságilag művelt földterületnek több mint 40%-át foglalták el az ezer holdnál nagyobb birtokok. Az 5—20 kat. holdas paraszti birtokokra a földterületnek csupán 25%-a jutott. Ebből természetszerűleg következett, hogy a megye életét a nagybirtok uralta. A lakosságnak több mint egyötöde földtelen gazdasági cselédekből és gazdasági munkásokból állt. Iparilag Zala — a Dunántúlhoz hasonlítva — fejletlen volt. Mindössze 37 olyan ipari üzemmel rendelkezett, amelyben húsz segédnél többet foglalkoztattak. Nagyipara a megyének egyáltalán nem volt. A meglévő ipari üzemek túlnyomó része Nagykanizsán koncentrálódott. Míg az összlakosság 70%-a a mezőgazdaságból élt, addig az ipar csupán 12%-nak nyújtott kenyeret. Néhány további adat jellemzően mutatja a megyei közállapotokat, s fényt vet a tömegek műveltségi, bizonyos értelemben politikai helyzetére is. Zalában minden harmadik lakos írástudatlan, analfabéta volt. Ez az arány az egész Dunántúlon a legrosszabbnak számított. E mellett a megye nemcsak az egész Dunántúlon, de az egész országban is a „legkatolikusabb": a lakosság 92,9%-a tartozott a rk. egyházhoz. (Magyarországon csupán 52,1%, a Dunántúlon pedig 77,4%.)

1 Ha figyelembe is vesszük, hogy az 1917/19-es időszakban az egyház tekintélye és befolyása a korábbiakhoz képest lényegesen meggyengült, ezek a számok mégis arra intenek, hogy itt még a túlnyomó többségű falusi lakossággal szemben ez a befolyás érvényesülhetett. Az ipar gyengeségéből természetszerűleg következett, hogy az ipari munkások száma is csekély volt. így — más megyékhez, pl. Győr, Baranya, stb. képest — kisebb volt a hatóereje is a földnélküli, vagy paraszti tömegekre. Az ipari üzeimek területi elhelyezkedésével együtt járt, hogy a munkásmozgalom megyei központja Nagykanizsa lett. Hogy ez a központ a háború utolsó éveiben baloldali politikát folytatott, majd a két forradalom 1 A megye gazdasági, társadalmii helyzetére vonatkozó adatok a következő forrásokból származnak: 18i96-ös mezőgazdaságii üzemi statisztika XXIV. k., Statisztikai Közlemények, 19HO. 42., 48., '56. k. 3*