A Göcseji Múzeum jubileumi emlékkönyve 1950-1960 (Zalaegerszeg, 1960)

Néprajz - Szentmihályi Imre: A Göcseji Múzeum mángorlógyűjteménye

A GÖCSEJI MÚZEUM MÁNGORLÓI 333 azt általában már vasalják. A fiatalok már nem mángorolnak, új házba pedig nem viszik el a régi mángorlót. Ahol még használják, ott a konyhában, vagy a kamrában tartják, a falhoz támasztva. (Falba vert szegre akasztott mángorlót — bár több darab nyelének vége át van fúrva — nem találtam.) A mángorlót másodlagosan is használják — ha a mángorlás már megszűnt, akkor csak másodlagosan — mégpedig gyúrt tészta, hús .és dohány vágására, babcséplésre, továbbá a zsúptetős házak gerincén lévő kévesor, a tora leverésére. Ha már erre sem jó, akkor a padlásra dobják, vagy tűzre vetik. _ nyelvég _ nyél _ Váll szele lap 1. kép. A mángorló részei Gyűjtőterületünk kézi mángorlói — a mángorlógép zalai népünk körében ismeretlen! — túlnyomórészt egyszerűek, díszítetlenek, csak használati tárgyak, nem dekoratív igénnyel készültek. Viszont aránylag sok díszes, évszámos és feliratos mángorlót is találunk itt — főleg a régi anyagban —, ezek már népművészeti szempontból is figyelemreméltók. Az egyszerű darabokat bármelyik parasztember el tudja készíteni és valóban maguk is faragják azokat. Keményfából — többnyire bükkfából — kihasítják, szekercével kinagyolják, majd sziószéken, vonókéssel (újabban gyalupadon, gyaluval) letisztítják. A tárgy elnevezése változatos: lapicka (vagy lapocka), dörgülőlapicka, dergáló, dergálólapicka, sikáló, sikálólapocka, mángorló, mángorlója, mángorlódeszka, a hullámos aljú: redes mángorló. Gyakori az egy községben lévő többféle elnevezés. Leggyakoribb név a dörgülőlapicka. A mángorló elnevezés újabban terjedt el. Részeinek (1. kép) — a nyéltől és a válltól eltekintve — nincs népi neve. Még azokban a községekben is viszonylag ritkán készül, ahol él a mángorlás, mivel egy-egy keményfából készített darab hosszú évtizedékig (néha évszázadokig) eltart. Díszített mángorló készítőjére már nem találtam. A továbbiakban látni fogjuk, hogy utóbbiak készítői elsősorban a fafaragás mesterei, a zalai pásztorok közül kerültek ki. A Göcseji Múzeum gazdag, jelenleg 73 darabból álló mángorlógyűjteménnyel rendelkezik, gyűjtőterülete különböző községeiből. (2. kép.) « vege