A Göcseji Múzeum jubileumi emlékkönyve 1950-1960 (Zalaegerszeg, 1960)

Néprajz - H. Kerecsényi Edit: Fehérhímzéses viseleti darabok Nagykanizsa környékéről

FEHÉRHÍMZÉSES VISELETI DARABOK 325 vászonnal bevont, kéregpapírból készített káplit tettek,

57 arra kisméretű kendőt kötöttek úgy, hogy a fejrevaló kendő szép bokrosán álljon. A berzencei kivarrott, slingelt pecsicá-t általában aprómintás fehér töltött és lyukhímzés díszíti. A múzeumunkban lévő egyik darabot azonban ezenkívül nagyon szép szálvonásos díszítménnyel és vertcsipkével látták el.

58 (14. kép.) Pötrétei fejrevaló kendőnket szálvonásos díszítmény és rece-csipke díszíti.

59 Ha díszített viseleti darabjaink hímzésének formavilágát vizsgáljuk, azt tapasztalhatjuk, hogy a Nagykanizsa környéki fehérhímzések két központ: Kiskomárom és Csurgó köré csoportosíthatók. Az 1880-as évekig mindkét centrum körül erőteljes, sajátos jellegű népies hímzőművészet volt. Ez a hímzéskultúra ettől az időszaktól Kiskomárom környékén még tágabb teret kapott, a hímzésnek még szélesebb népi gyakorlatával találkozunk. Ennek okát többek közt abban találhatjuk, hogy ekkoriban Kiskomárom környékén fokozatosan elhagyták a házi fonás-szövést, így az asszonyonak több ideje maradt a kézimunkázásra. Csurgó környékén ezzel szemben a házi fonás-szövés jelentősége nem csökkent. Kiskomárom környékén a hímzések mintáját mindig ügyeskezű aszszonyok rajzolták elő saját képzeletük és hagyományaik alapján. „Voltak gyelölő asszonyok, azok gyelölték ki mindenkinek. Kinek illent, kinek ollant. A saját fejük után. Fizettek neki érte valamit, vagy vittek érte valamit. Ceruzával gyelölték."

60 A galamboki Szabó Jánosné így emlékezik vissza: „Édesanyám volt híres gyelölő asszony. Mindig mondták neki: Juli néni »gyelölje« le ezt a kis ruhát. Szokott ingelej it, lénzölt, ujját, zsebkendőt, meg olyan kis szűk ümögujjra való kis ruhát (gyelölni). Kit likszélre, kit meg kis tetőre, levelesre, rajzolt hosszú lyukakat. Csak faceruzával rajzolta, a kezével. Soha nem mérte ki, csak írta, gyelölte, olyan gondolomformán ... Édösanyámnak annyit összehordtak egy-egy vasárnap, hogy megért gyelölni egész estig. Ügy vasárnapi délutánokba. Hogy mi szerint gyelölt, nem tudom, de sokszor meg is ütött, hogy ne lökődjem a kezét. Kislány voltam még ..." Komárvároson Horváth Györgyné, Balatonmagyaródon Hajdú Györgyné volt ilyen híres gyelölő asszony. Szegény lány volt mindegyik, de szerettek csinosan, pompásan járni, és így gyűjtötték össze a reávaJót. Horváth Györgyné meséli, hogy a sok gyelöléssel, hímzéssel annyi pénzt gyűjtött össze magának, hogy mikor férjhez ment, 30 slingelt, szűkújju ingje is volt. Hajdú Györgyné, a későbbi híres neocf űző is azt mondja, hogy a gyelöléssel, singlöléssel gyűjtötte össze a kelengyéjét. Múzeumunknak ajándékozott rajzoskönyvében (15—16. kép), melyet 1896-tól rajzolgatott, 162 db saját tervezésű mintarajz van: 34 db női ümögujjra, 18 db fehér levesrékil aljára, 10 db férfi lénzöl, 13 db férfi ümög elejére, 22 ümögujjra, 57 Lelt. sz.: 52. 144. 3>—

в. 58 Lelt. sz.: 59. 46. 1. 59 Lelt. sz.: 55. 4. 4. ш Adatközlő: Varga Gáborné, Komárváros.