A Göcseji Múzeum jubileumi emlékkönyve 1950-1960 (Zalaegerszeg, 1960)

Néprajz - H. Kerecsényi Edit: Fehérhímzéses viseleti darabok Nagykanizsa környékéről

322 H. KERECSEN Y

I EDIT Viseltek kikeményített, slingelt nyakravaló kendőket, robec-et a somogymegyei Berzencén is.

47 Ezeknek mintája azonban általában aprólékosabb, kisebb lyukú volt. viszonylag több töltött hímzést alkalmaztak. A virágok szárait ritkábban száröltés, gyakrabban sűrűn varrott laposöltéssor alkotja. Egy-egy ügyeskezű, módos asszonynak néha 2—3 nyakravaló kendője is volt. Ilyenkor az egyik slingölt, a másik inkább horgolt szélű volt. A Tornyiszentmiklóson, 1882-ben készített nyakravaló kendőnk háromszögletű, a széle mentén két oldalt keskeny mesterkével, gyári betétcsipkével, majd a szélén széles horgolt csipkével. Nagyon kikeményítették, kivasalták és úgy kötötték a nyakukba, hogy mennél fodrosabban álljon. Fehér bokrosujjú inget vettek alá, föléje meg patyolatot, meg kasmérszoknyát. Tulajdonosa csipkéjét is saját maga horgolta. Öregkorában már nem vette fel. A menyasszonyládájában tartotta.

48 A Gönczi által bemutatott göntérházai asszony szintén slingölt nyakravaló kendőt és slingölt pacsát visel. A századforduló után — tudomásom szerint — fehér slingelt nyakravaló kendőt már sehol sem készítettek. Gönczi is mint — régebben viselt — divatjamúlt ruhadarabról emlékezik meg róla. Egyre inkább kiszorította a kasmérkendő, mely a századforduló idején vált általánossá. Az idősebbek azonban nyáridőben viselték még kivarrott fehér nyakravalóikat, sőt néhol még a 20-as évek végén is el-eljártak vele a templomba. Az öregasszonyokat többnyire abban is temették el. A megmaradt nyakravaló kendőket ágyterítőnek, függönynek, bútorra való térítőnek használták, vagy szétszabták, de díszítettek vele úrnapi sátrat is, sőt káposztáshordót is takartak vele. Nem mindenki becsülte meg egyformán. Manapság, 60—80 év múltával, már csak néha-néha bukkanunk egy-egy darabjára némelyik falusi ház szekrényében, ládájában. Fejrevaló kendő A fehér slingelt, vagy horgolásos szélű nyakravaló kendőhöz hasonló fejrevaló kendő tartozott. Múzeumunk gyűjteményében több ilyen fejrevaló kendő van Kiskomárom környékéről, de van Kiskanizsáról, Pötrétéről, Nagyrécséről, Lovásziból és néhány darab Berzencéről is. A viselésükre vonatkozó adatok megegyeznek a nyakravaló kendőknél említettekkel, mégis úgy látszik, hogy ezeket valamivel tovább viselték, mint a nyakbavalókat. Arról, hogy mikor jött szokásba a fejrevaló kendők kivarrása, nincs adatunk. Paget angol földbirtokos, aki az 1830-as években járt Nagykanizsán, azt írta, hogy a nagykanizsai sszonyok fehér vászonból való, laposan hajtogatott, különös fejviseletben járnak Arról azonban nem ír, hogy ez a valószínűleg pacsa forma kendő hímzett volt-e, vagy sem.

50 Ali. képen bemutatott kiskanizsai nyakravaló kendőhöz a 12. sz. képen látható fejrevaló kendő tartozott.

51 Ez is 1863-ban készült. Anyaga 47 Lelt. sz.: 54. 198. 2. '

1Й beit. sz.: 52. 135. 2. Adatközlő: Kondákor István, 58 éves. 49 Gönczi F.: Göcsej, 384., 393. M Kresz M.: i. rn. 145. 51 Lelt. sz.: 59. 1. 2.