A Göcseji Múzeum jubileumi emlékkönyve 1950-1960 (Zalaegerszeg, 1960)

Néprajz - H. Kerecsényi Edit: Fehérhímzéses viseleti darabok Nagykanizsa környékéről

:314 H. KERECSÉNYI EDIT Gatya. Szélös gatya. A Kanizsa környéki parasztok — miként az ország más tájain is — a múlt században még házilag, vagy takács által szőtt vászonból készített, kézzel megvarrott gatyában jártak. A gatyákat vidékenként — sa szerint, hogy köznapra, vagy ünneplőnek szánták-e, meg hogy „kinek, hogy tellett" — különböző bőségűre készítették. Eszerint nevezték is el kétszé gatyának, hat szeles gatyának, vagy éppen tíz szelesnek. A gatya szárait egyenes darabokból varrták, ülepét pedig négyszögletes vászondarab alkotta. Komárváros környékén például a dolgozónapi gatyák általában három-négy, ritkán hat szélből, az ünneplősek hét szélből készültek- A gatyán fent négy ujjnyi széles korc, párta volt, elől nyílással. Abba fűzték be a gatya füzejét. Komárvárosról való, 1892-ben varrott gatyánk alját suprikálással díszítették, a szélére pedig duplán rojtozott vászoncsíkot varrtak.

25 H. 76 cm, 1—1 szár bősége: 164 cm, az ülep nagysága: 21 cm

2

. „Még anyám, Gulyás József né varratta valakivel az én vőlegényemnek, letevőruhába. Hat gatyát kaptam, öt, hat és hét szé vót. Ez öt szeles. Öreganyám fonta még, a takács szütte." Csak ünnepen viselte. Kútfejen a gatyának valót házilag fonták-szőtték még a századforduló idején is. A múzeumban lévő kétszégatya (valójában 4 szeles gatya) H: 80 cm, 1—1 szár bősége: 124 cm, üllete 23x23 cm. Dereka pártázott, belehúzott gyári gatya]űzővel. Alja suprikált, darázsléppel díszített a végén rojtos, rostja van. Gazdája utoljára kb. 30 éve viselte, aratásba. Míg új volt, vasárnap is hordozta, ilyenkor fehér hímzett inget és lajbit vett fel hozzá. Göcsej

26 mentén ünneplőre négy-öt szeles gatyákat varrtak. Csurgón, Csurgónagymartonban, Szentán az ünneplős gatyák 8—10 szelesek voltak. A csurgónagymartoni szélös gatyánk 9 szeles, 1918-ban készült. Az eladó édesanyja, Mezei Zsuzsanna varrta még a férjének, aki akkor 45 éves volt. De nem nagyon viselte, „mert már elszokott tőle, nagyon húzta a derekát." A gatya alján keskeny tűzött csipke és dupla rojtozás van. A szárak rojtozás feletti visszaszegését az ingeknél is említett zegzug vonalas visszahajtás, caknizás díszíti.

27 A múzeumunkban lévő 10 szeles alsóki gatyát 1903-ban varrták.

28 „Hozta a nászasszony a mustrát, és aszerint szabták ki, hogy hosszú volt-e a vőlegény, vagy alacsony. A gatya szárán lent hajtogatás van. Be van vagdalva a vászon és kétfelül be van hajtva. Alatta kötögetés, keskeny tűzött csipke, erős pamukból vagy cérnából. A rojtja négysoros. Vót itt nálunk tíz szeles gatya négy is, hétköznapra meg nyóc szeles, nyóc is. Az ipámnak. Hat meg négyszeles nem is vót. Az vót az eleje, ahol a gatyamazzag be vót fűzve." Megfordítani a gatyát nem szokták soha. A Csurgó környéki szélesgatyákat általában fonott vagy tűzött csipkével, kötögetéssel, vagy farkasfoggal, hajtogatással kötötték hozzá a gatyaszárhoz. „Vót duplakötögetés, meg vót cifrább is. A rost fölött meg szépen kicaknizták." Néha találunk azonban a gatyaszár alján keskeny sub25 Lelt. sz.: 52. 161. 4. Adatközlő: Varga Józsiefiné, 76 évies, Komárváros. 20 Lelt. sz.: 92. 101. 4. Adatközlő: Eata Eenemc, 48 éves, Kútfej. 27 Lelt. sz,: 54. 150. 2. H.: 7©,i5 cm. Szár bősége: 2l74 cm. Adatközlő: özv. Csire -Istvámié, 61 éves', Csuirgónagyimiartoin. 28 Lelt. sz.: 60. 20. 1. Adatközlő: Lőczd Sándiorné, 50 éves.