A Göcseji Múzeum jubileumi emlékkönyve 1950-1960 (Zalaegerszeg, 1960)

Néprajz - Tóth János: A magyar skanzen és a göcseji szabadtéri múzeum

A MAGYAR SKANZEN 295 Magyarországon az utolsó (kiállítási) szabadtéri múzeum 1938-ben (

épült fel. Utána két évtized múlt el s csupán az elmúlt esztendőben történt kísérlet a nagy, országos skanzen szükségességének megvitatására a Magyar Tudományos Akadémián. Végül az Építésügyi Minisztérium s a főhatósága alá tartozó Országos Műemléki Felügyelőség kezdeményezte a parádi szabadtéri múzeum felépítését a Heves megyei tanáccsal teljes egyetértésiben, a ráckevei hajómalom — vízi múzeum — megvalósítását jés a mezőtkövesdi üstökös ház rekontsrukcióját, az illetékes hatóságok teljes közömbössége ellenére, a kiskundorozsmai szélmalom megmentését és maloimnúzeummá való átszervezését a községi tanács megértő együttműködésével. Közben tárgyalások kezdődtek a népi építészeti rezerváoiók elhatárolására Tihanyban és Szigligeten, továbbá a cáki gesztenyésben, Szalafő két szerében, a Nógrád megyei Hollókőn, Petőmihályfa szőlőhegyén, és a fertőkörnyéki utcai előtornácos házsorok megmentése érdekében. Végül elkezdődött a zalaegerszegi göcseji skanzen kiépítése, mely Göcsejnek, ennek a sajátos magyar táj- és néprajzi egységnek népi építészetét szabadtéri múzeum keretében mutatja be. A Zala megyei Göcsej, a nyugat-magyarországi őrvidék sajátos tájegysége, szervesen kapcsolódik a Vas megyei Őrséghez. A két tájat a Zala folyó választja el, de össze is köti. (Az É és К felől határoló Zala a vasi Őrségben, Szalafőn ered.) A két kistáj közé ékelődik Hegyhát, melynek gazdag népi építészete hasonló Göcsej és Őrség építészetéhez. E tájegységek építészetét a szomszédos Stayer és Jugoszlávia szlovén építészetével különösen gazdasági építészetünk egyik sajátos alakja, a kásté (kastél, .kástu, — szlovénül käste —) kapcsolja össze. Göcsej peremén helyezkedik el a tájegység székvárosa, Zalaegerszeg. Ebben a városiban épül ki a zalaegerszegi szabadtéri -múzeum, a göcseji skanzen. Sajátos skanzen-alak ez, amelyben a tervek szerint egy kis falurészleg alakul ki. A skanzen teréhez egyik oldalon a kálvária temető múzeuma, másik oldalon néhány lakóház, gazdasági és kézműves ipari épület csatlakozik. A göcseji szabadtéri múzeumhoz tartozik eszmeileg a tőle kb. 1 km-re levő ólai malom (a tervezett szabadtéri vízi múzeum) és a Zalaegerszegtől kb. 12 km-re fekvő Bagodvitenyéden tervezett rezerváció, mely a göcseji boronaépítészet faragott és színezett faormú házainak fejlődését mutatja be. A zalaegerszegi skanzen a város belterületének déli részén levő szépen fásított parkba kerül, melynek két dombos oldalát korszerű lakótelep és a hátát gyermekjátszótér szegélyezi. A hosszú park biztosította a skanzen épületeinek laza elhelyezését az eszményien szép környezetben. A göcseji skanzen kialakulását a kávási ún. Dömők-féle műemlékjellegű boronaház bontási engedélyének megtagadása segítette elő. Kávás kb. 14 km-re fekszik Zalaegerszegtől. A boronafalas házra a gazdája bontási engedélyt kért, mivel a portája összes gazdasági épületét korszerűsítette és a boronaháza helyett is korszerű téglafalas házat akart építeni. A műemléki jellegű lakóház szép volt, méltó a védelemre. Ezért kellett a bontási engedély kiadását megtagadni. A házat a műemlékvédelem először egy kávási szabad telekre "kívánta .áttelepíteni, de ilyen nem akadt a falu belterületén. Ekkor merült fel a