A Göcseji Múzeum jubileumi emlékkönyve 1950-1960 (Zalaegerszeg, 1960)

Múzeumtörténet - Szentmihályi Imre: A Göcseji Múzeum története

28 SZENTMIHÁLYI IMRE Fontos feladatunknak tartjuk a műemlékek védelmét. A múzeum vezetője tagja az 1959-ben megalakult Megyei Műemléki Albizottságnak, szorgalmazza egyetlen törökkori várunk, az egervári várkastély és más fontos objektumok helyreállítását, valamint szakmai segítséget nyújt a zalaegerszegi szabadtéri néprajzi múzeum létesítéséhez. Felettes szervünkön, a Művelődésügyi Minisztérium Múzeumi Osztályán kívül az illetékes helyi párt- és tanácsszervek is jelentősen támogatják munkánkat. A városi tanács 1953-ban és 1954-ben helyiségeket utalt ki a múzeumnak — ezzel helyiségeink száma 2-ről 12-re, a múzeum alapterülete 50-ről 500 m

2-re emelkedett — és 10 000 forinttal támogatta első állandó kiállításunk megrendezését; a megyei és a városi tanács közösen fedezi az évente megrendezésre kerülő múzeumi hét költségeit; a megyei tanács nagyértékű festményjuttatásban részesítette a Göcseji Múzeumot; a pártbizottság pedig hathatós elvi támogatást nyújt kultúrpolitikai célkitűzéseink megvalósításához. A Zalai Hírlap készséggel ad teret múzeummal kapcsolatos cikkeinknek, de szerkesztőségi cikkekben is foglalkozik a múzeum eredményeivel és problémáival. Külön is köszönetünket nyilvánítjuk Zala megye Tanácsa Végrehajtó Bizottságának azért a jelentős támogatásért és áldozatvállalásért, mellyel lehetővé tette a Göcseji Múzeum jubileumi emlékkönyvének megjelenését. Az emlékkönyv szerkesztésénél arra törekedtünk, hogy tartalma gazdag, sokrétű legyen és jól tükrözze megyénk értékeit, a helyi vonatkozású tudományos kutatás legújabb eredményeit. Az emlékkönyv minden cikke múzeumi és zalai vonatkozású. Mivel a Göcseji Múzeum csak egy kutatóval rendelkezik, természetes, hogy a cikkek túlnyomó részét múzeumunkon kívüli szakemberek írták. Emlékkönyvünk lesz az első, közös munkával készült modern múzeumi kiadvány az e téren mindeddig meglehetősen ismeretlen Zalából. Reméljük, hogy tartalma a tudományos kutatás, és népünk műveltségének további emelése szempontjából egyaránt hasznos lesz. Hiányait majd az újabb, hasonló kiadványok lesznek hivatva pótolni. Fájdalommal emlékezünk itt meg Háromfai Sándor szerzőtársunkról, zalaegerszegi iskolaigazgatóról, akit váratlan halála akadályozott meg abbam hogy Göcsej felszabadulás utáni kulturális fejlődéséről szóló tanulmányát befejezhesse és emlékkönyvünkben közreadhassa. A Göcseji .Múzeum küzdelmes múltját és eredményekben nem jelentéktelen 10 esztendejét áttekintve, úgy véljük: munkánk nem volt eredménytelen. Jóformán semmiből, a háborús romokból indulva, megfelelően támogatott munkával sikerült a Göcseji Múzeumot valóban múzeummá: megyénk tudományos és népművelő munkát végző jelentős kultúrintézményévé fejleszteni. Hálásan gondolunk mindazokra — személyekre és intézményekre —-, akik segítettek bennünket egy korszerű zalaegerszegi múzeum létrehozása-, ban: elődeinkre éppúgy, mint kortársainkra, nagy dolgokot cselekvőkre, és egy-egy tárgyat jó szívvel adományozókra. Szeretnők mindannyiuk nevét felsorolni, de csupán ehhez külön kötetre lenne szükségünk. Sok-sok ember közös jóakarata segítette és segíti előbbre a Göcseji Múzeumot. A jubileum alkalmából áttekintettük a Göcseji Múzeum történetét. Munkánk azonban folyamatos, az ünnepi megemlékezés sem szakítja meg azt. Holnap már megkezdődik a második 10 év: új feladatokkal, erőfeszítésekkel és bizonyára újabb eredményekkel is.