A Göcseji Múzeum jubileumi emlékkönyve 1950-1960 (Zalaegerszeg, 1960)

Néprajz - Dömötör Sándor: A göcseji lakodalom néhány mozzanatáról

A GÖCSEJI LAKODALOM 269 ben mennek a vendéghívók, és nagy sértésnek számított a lakodalmat ülő család előtt, ha valaki nem volt otthon, vagy nem készült fel előre erre az eseményre.

28 Különösen az őrségi (Vas m.) vendéghívók mondták ékes rigmusokba a meghívást. A hívóknak minden háznál illett néhány pohár bort meginniok: ezalatt a ház nőtagjai szalagokkal díszítették fel a hívók kalapját. Az volt a szép vendéghívogató, akinek a kalpján sok szalag lobogott.

29 A meghívás elfogadása kötelezettségekkel járt. A lakodalomba a meghívott nem mehetett üres kézzel: természetbeni ajándékokkal hozzá kellett járulnia a mulatság megtartásához és ajándékokkal kellett kimutatnia, hogy az ifjú párt segíti és segíteni fogja mindig. A lakodalomra való felkészüléssel a vendéghívó szerepe szoros összefüggésben volt. 4. Zászlóvivés, zászlólopás Ebéd után a vőlegényes háztól egy küldöttség indult a menyasszonyért. Elől ment az első vőfély rúdra erősített selyemkendőkkel, az ún. zászlóval, utána pedig a vőlegény a násznéppel „szállást keresni". A menyasszonyos háznál a menetet találós kérdések várták, melyeknek megfejtése, vagy váltság fizetése után juthattak csak be. Vacsora alatt a menyasszony elé helyezték az életfát a zászlóval és igyekeztek lopni tőle. (Ez a fajta lopás sok helyen keveredik a menyasszony cipőjének ellopásával.)

30 Plánder szerint „lakodalom napján, délutáni egy vagy két órára a' hivatalosak a' vőlegénynek házánál megjelennek, és azonnal ebédhez ülnek, melynek végével, miután a' vendéghívó a' menyasszony házától megfordulván, hírt hozott, hány vendéget készek elfogadni, szekerekre vagy szányokra ülnek, és a' menyasszony házához mennek, a' szekerek előtt két csinosabban öltözködött hés legény keszkenőkből készült 's pántlikákkal felcifrázott zászlót visz. Ha pedig a' menyasszony ugyan azon helységben van, a' vőlegénynek vendégei két sorban, elől a' zászlótartók, ezek után a' férfiak, hátrább az asszonyok és végre a' muzsikusok mennek . . . Mind ezen vigalmak alatt a' zászlótartók szemesek legyenek, mivel ha a' zászlóról a' menyasszony vendégei bár melly csekélységet, egy szál virágot, vagy darabka pántlikát elvihetnek, mellynék eszközléséért többször minden gyertyákat egyszerre eloltanak, a' zászlótartó kötelessége az illyképpen elvitt pántlikát, vagy virágot alku szerént visszaváltani."

31 Gönczi idejében a menyasszonyos házhoz való menetel estefelé történt a Plánder által leírt módon. A menet elindulását azonban a suhancok igyekeztek meggátolni. A legények kiszedték a lakodalmas kocsikból a szegeket, a lovak istrángjára gombokat kötöttek, megbabonázták a lovakat, ha ezekhez hozzáférhettek. A kocsiúton keresztben kötelet kötöttek, szű88 Savaria Múzeum Kézirattára: К—2i01. XI. s:z. (Dömötör Ákos gyűjtése 1956.) 211 Dömötör Sándor: Adatok Vas megye nép rajzához. (Horváth Fersnc szenk.: "Vas megye, helytöriténeti tanulmányoik. Szombathely ИШ.) 54—55. 30 Magyarság néprajza IV, 201—203. 31 Plánder: i. m. 15—46.