A Göcseji Múzeum jubileumi emlékkönyve 1950-1960 (Zalaegerszeg, 1960)

Helytörténet - Tilkovszky Lóránt: A tagosítás és legelőelkülönözés Széchenyi István pölöskei uradalmában

240 TILKOVSZKY LÓRÁNT állásra buzdított saját jobbágyaival szemben, s hamarosan elérkezik az idő, amikor a jobbágyinstanciák keserűen idézik a „megfordult" Széchenyinek fejére a Hitel „arany szavait".

3 Széchenyi István Zala megyei, pölöskei uradalmában már e fordulat végbemenetele után került sor az elkülönözésre és tagosításra, s így ezek magukon is viselték annak valamennyi jegyét.

4 A pölöskei jobbágyok 1840. febr. 6-án Széchenyihez intézett folyamodványából kitűnik, hogy az uradalmi tisztség már az előző esztendőben oly könyörtelenül „kivetkőztette" őket határbeli legelői és fáizási haszonvételeikből, ,,hogy a határozáson kint volt tekintetes 2-ik alispány úr akkor azt mondotta, hogy ő a directio részéről azt nem tette volna", az uradalom pedig a falu közelében fekvő, jóminőségű jobbágyföldeknek távoli, vízhordásos, silány földekre való átcserélését is erőltetni kezdte.

5 Mint a megyei becsüsök már 1839. dec. 18-án megállapították: „a jobbágyok kezein levő szántóföldek még egyszer annyit érnek, mint azon földök, mellyeket ezek helett a tekintetes uradalom nékik cserében akart adni".

6 Minderről a pölöskei jobbágyok „nem hihetvén, hogy azon kegyes földesuraságunk parantsából származzanak, akinek kegyes lelke el nem nézheti azt, hogy hív alattvalója tenkre jusson" — 1840. februárjában két küldöttséggel is felkeresték a Pozsonyban időző Széchenyit. Panaszuk azonban eredménytelen volt, hiába ismételték meg 1840. aug. 24-én is. A falusi elöljáróságot az uradalom tömlöeözéssel büntette panaszkodásáért, ellenkezéséért. „Egyedül méltóságos uraságunk atyai kegyességéhez vagyon bizodalmunk, kinek az egész országban a szegén adózókhoz való pártolásával híre nagy" — írták a pölöskeiek.

7 De a benyújtott instanciákra Lunkányi János jószágkormányzó fogalmazta meg a Széchenyi által adandó választ; s Széchenyi azok tartalmával meg volt elégedve.

8 A pölöskei uradalom mérnöki felmérése Lunkányi éber felügyelete mellett folyt. A jószágigazgató „czeruzát, gumi elasticumot hordoz zsebében", és könyörtelenül belejavít a készülő mappákba, ahol azok nem eléggé szolgálják az uradalom érdekeit. Annyira drasztikusan járt el az uradalmi érdekek érvényesítésében, hogy ezzel rendkívül megnehezítette az uradalom ügyésziének, Szabó Jánosnak helyzetét a megyei hatóságokkal szemben. Szabó szóvá is tette, hogy ily módszerekkel „véli Director Űr elérni, 3 Mindezekről a kérdésekről részletesen: Tilkovszky Lóránt: „Az elkülönözés •és tagosítás Széchenyi István cenki uradalmaiban;". Agrártörténeti Szemle, 1961. évi. 1. szám. 4 A tanulmányunkhoz feltárt levéltári forrásanyag főbb állagai, és idézési módjuk: B. Bártfai Szabó László által gyűjtött dokumentumok, „Széchenyi István Gyűjtemény" címen, az Országos Levéltárban, Cs. Széchenyi család levéltára, az Országos Levéltárban!. H. Helytartótanács, Departamentum Urbariale. (Országos Levéltár.) L. „Lunkányi hagyaték", az Országos. Levéltáriban; 1. fasc.r Széchenyi István levelei Lunkányi Jánoshoz. S. Széchenyi István elpusztult cenki kastélya háziílevéltárának megmentett maradványai, „Széchenyi család iratai" címen a Soproni Állami Levéltárban. ZKJ. Zala vármegye kögyűlési jegyzőkönyvei a Zalaegerszegi Állami Levéltárban. 5 B. 8. fasc. 87. fol. ь Cs. III. к. 17. sz. D/ ? CS. III. 17. sz. H/ B L. Széchenyi — Lunkányihoz, Cenk, 1840. szeptember 1.