A Göcseji Múzeum jubileumi emlékkönyve 1950-1960 (Zalaegerszeg, 1960)

Múzeumtörténet - Szentmihályi Imre: A Göcseji Múzeum története

A GÖCSEJI MÚZEUM TÖRTÉNETE 23 részét, így múzeumunk profilja — adottságainknak megfelelően — elsősorban néprajzi, kutató hiánya miatt kisebb mértékben régészeti, emellett azonban más gyűjtemény csoportokhoz tartozó tárgyakat, fényképeket és adatokat is gyűjtünk. Az volt a célkitűzésünk, hogy a szerény gyűjteményt mielőbb gazdag anyaggal, megfelelő épülettel és állandó kiállítással rendelkező, a szó szoros értelmében vett múzeummá fejlesszük. A kiállítás előfeltétele a hitelesen gyűjtött bőséges anyag és az elegendő helyiség, a kezdeti időszakban tehát ezek biztosítását tekintettük legfontosabb feladatunknak. A rendszeres és fokozott gyűjtőmunka eredményeként gyűjteményanyagunk tíz év alatt 5001 tárggyal gyarapodott,

16 ebből 3001 a néprajzi, 1541 a régészeti tárgyak száma, a többi tárgy pedig különböző szakcsoportok között oszlik meg. Gyűjteményünk teljes darabszáma — a Göcseji Gyűjteménytől örökölt 400 tárggyal együtt — 1960. június 30-án 5401 darab, ebből 3314 a néprajzi, 1622 a régészeti tárgy, a többi pedig egyéb szakcsoportokhoz tartozik. Tárgyi anyagunk 61%-a tehát néprajzi, 30%-a pedig régészeti tárgy. Vonatkozó anyagunk gyarapodásáról és megoszlásáról az alábbi kimutatás tájékoztat: 10 évi (1950—1960) Szakcsoport I960 VII. 1-én gyarapodás 1960. VI. 30-án % Néprajz 313 3001 3314 61 Régészet 81 1541 1622 30 Numizmatika — 60 60 1 Helytörténet 3 164 167 3 Föld- és őslénytan 2 146' 148 3 Iparművészet 1 48 49 1 Képzőművészet — 41 41 1 összesen 400 5001 5401 100 A néprajzi anyag — melynek túlnyomó része a múzeum gyűjtőmunkájának az eredménye — kiterjed a népi élet egészére, azon belül főleg a gazdálkodás, táplálkozás és a pásztorélet (pásztorművészet) tárgyai számosak. Anyagunk értékes: válogatott és jól feldolgozott. Régészeti gyűjteményünk különböző korú szórványleletek mellett •néhány ásatás (pókaszepetki bronzkori település és népvándorláskori temető, egervári törökkori temető, zalaegerszegi középkori település, stb.) anyagát tartalmazza. A helytörténeti anyagnál megjegyzendő, hogy néprajzi jellegű részét (kisipari- és céh-anyag) a néprajzi anyagnál tartjuk nyilván. Az őslénytani anyag zöme zalaegerszegi: a téglagyári agyag- és a homokbányákból származik. A képzőművészeti anyagot (festmények) a megyei- és a városi tanács juttatta a Göcseji Múzeumnak. A műalkotások között Barabás Miklós, Balló Ede, Györgyi és Paezka remekeit is megtaláljuk. 10 Ebbe és a 'teljes darabsaámfoa nem vettük foele a még restaurálatlain régészeti anyagunkat — ennek pontos számát csak a restaurálás után lehet megállapítani —, továbbá a Múzeumi Osztály rendeletére a szombathelyi Savaria Múzeumnak átadott több, mint 100 — gyűjtőkörünkbe nem tartozó — növénykövületet.