A Göcseji Múzeum jubileumi emlékkönyve 1950-1960 (Zalaegerszeg, 1960)

Helytörténet - Degré Alajos: Boszorkányperek Zala megyében

BOSZORKÁNYPEREK ZALA MEGYÉBEN 237 sem tudták lefogni.

81 Ezekben nem nehéz felismerni az epilepsziás rohamokat. Az is előfordult, hogy valakinek „félrehúzták a száját füléig" és azt utóbb kenegetéssel helyrehozták.

85 Ez valami arcdaganat vagy idegbénulás volt talán. Két ízben is éjjel megnyergelték vagy kocsiba fogták az áldozatot, és úgy száguldottak vele. Ezt azonban hosszú lázas betegség követte,

86 úgy hogy lázálomnak kell minősítenünk. Mindenesetre jellemző azonban a kor babonás hiedelmeire, hogy a betegek ilyeneket álmodtak. Ide kell sorolni azokat az eseteket is, amikor a boszorkány a sértettet „hol eb, hol macska képiben megnyomta".

87 Igen gyakran a fenyegetőzés után a sértett állatait érte valami kár, lábtörés, dögvész, de különösen a tehén tejének elapadása.

88 Ez magyarázatra nem szorul. Akadtak azonban különleges bántalmak is, amiket a boszorkányokra fogtak. Horváth Judit fia „elméjében megtébolyodott". Varga Miklósnak „három holnapig az esze is elveszett". Simon Györgynek Baksa Éva „gazdot" hintett a szemébe, hiába szedték, mindig maradt benne. Ugyanezzel vádolták Gombos Orsikot is. Györké Panna elvette az étvágyat a vacsorától. Bécz János fia is eszét vesztette.

89 A boszorkányok által „okozott" bajok rendszerint a boszorkányra ráüzenés, megfenyegetés után minden beavatkozás nélkül elmúltak. Ez majdnem minden perben előfordult. Néha azzal gyógyították a hideglelést is, nyavalyatörést is a boszorkányok, hogy néhányszor megsimogatták a beteg ^karját vagy vállát,

90 amiben talán a hipnózisnak egy faját kell keresnünk. Többször a „megrontótól" származó darab kenyér, pogácsa vagy bor gyógyította meg a beteget.

91 Néha valami fűből főzött fürdőnek volt gyógyító hatása,

92 vagy a beteg megfüstölésének, illetőleg megkenésének.

93 A gyógyító fű vagy kenőcs persze a boszorkány titka. Egy ízben megmondta azonban, hogy ő hájból és apróra tört eleven rákból készült kenőccsel kent.

94 Tóth Mihály hideglelését valaminek a nyakára kötésével gyógyította a boszorkány, és utóbb kiderült, hogy egy kis döglött kígyó volt.

95 Két ízben is a boszorkány „egy kis piros követ" adott át azzal az utasítással, hogy mossák meg 71 vízben, és azt a vizet adják inni a betegnek.

96 Vajda Jankó a 84 IM. f. 1. 1725 (Németh Mátyásné), 1732 (Vajda Jankó), f. 2. 1741 (Györké -Parana), j. 3. 1700 (Szarka Dóra, Harcz Jutka), f. 4. 117154' (Patay Éva). 85 ÍM. f. 2. 1747 (Tóth Jutka), f. 3. 1751 (Soós Erzsébet). 86 ÍM. f. 3. 1751 (Soós Erzsébet, Harcz Jutka). 87 IM. f. 1. 17319' (Németh Kate), f. 2. 1741 (Boronyák Éva), f. 3. 1751 (Kovács Marinka). 88 ÍM. f. 1. 1726 (Németh Mátyásné), f. 2. 1740 (Baksa Éva), f, 3. 1790 (Szarka Dóra), 1751 (Simon Kata), f. 4. 1754 (Bencze Éva). 89 ÍM. f. 1. 1724 (Németh Mátyásné), 1732 (Vajda Jankó), f. 2. 174Û (Gáli Ilona, Baksa Éva), 1741 (Györké Panna), /. 3. 1750 (Gombos Grsik), 1751 (Kovács Marinka). 90 ÍM. f. 2. 1740. (Lakatos Zsuzsa), /. 3. 1750 (Hegedűs Ilona, Szarka Dóra), Crim. f. 13. n. 4. 91 ÍM. f. 2. 1740' (Baksa Éva, Gáli Ilona), /. 3. 1751 (Kovács Marinlka, Soós Erzsébet). 92 ÍM. f. 2. 1740 (Baksa Éva, Lakatos Zsuzsa), 1741 (Györké Panna), f. 3. 1750 (Harcz Jutka), 17511 (Soós Erzsébet), f. 4. 1754 (Kelé Kata). * ÍM. f, 2. 17147 (Tóth Jutka), f. 3. 1751 (Kovács Marinka), f. 4. 1754 (Kelé Kata, J'ülöp Panna). 04 ÍM. f. 4. 1754 (Kelé Kata). 95 ÍM. f. 3. 1760 (Harcz Jutka). 96 ÍM. /. 3. 175! (Kovács Marinka), f. 4. 1754 (Fülöp Panna).