A Göcseji Múzeum jubileumi emlékkönyve 1950-1960 (Zalaegerszeg, 1960)

Helytörténet - Holub József: Zalaegerszeg régi pecsétei

206 HOLUB JÓZSEF vonalas körben: ZALA EGERSZEG MEZŐVÁROS PECSÉTJE 1640 (A Városi Levéltárban a 709/2. csomóban.) (5. kép.) 6. Tulajdonképp nem városi pecsét az utolsó, de ismertetjük, mert a város történetével szorosan összefügg, ugyanis az egerszegi püspöki uradalom pecsétje volt. Képe főpapi díszbe öltözött szembe néző alak, amely felemelt jobbjában nyitott könyvet, baljában pedig pásztorbotot tart; fölötte a szokásos főpapi kalap a püspököket megillető 6—6 (3—2—1) bojttal. Körirata: SIGIL[LUM] DOMINII EPISCOPALIS ZALAEGERSZEGH (1818-i és 1825-i okmányon a Városi Levéltár 456-os, és 127-es csomagjában.) (6. kép). Ha most közelebbről szemügyre vesszük ezeket a pecséteket, könnyen megállapíthatjuk, hogy a rajtuk látható nőalak kit ábrázol: a kereszt és a koponya ugyanis mint a vezeklés jelképei Mária Magdolna attribútumai, aki a bűnbánat példaképeként szerepelt. Mária Magdolna pedig úgy lett a város: védőszentje s úgy került rá a pecsétjére is, hogy temploma az ő tiszteletére l. kép épült; már a legelső Egerszegre vonatkozó emlékünk, egy oklevél 1247bői, arról szól, hogy a veszprémi káptalan az egerszegi Mária Magdolnakápolna jövedelmének egy részét a papjának engedte át.

1 Hogy miért éppen az ő tiszteletére avatták fel ezt a kápolnát, nem tudjuk. A tisztelete nem volt ugyanis különösebben elterjedve ezen a vidéken, de azért több helyt találkozunk vele. Az ő tiszteletére alapíttatott a felsőőrsi prépostság, hasonlóképp a jenői (tüskevári) pálos kolostor, ő volt a védőszentje, mint: 1334-ben olvassuk, a sztridói egyháznak, s a tihanyi apátsághoz tartozó kápolnák között is említenek egy Mária Magdolna tiszteletére épült kápolnát: 1 Hazai okmt. VI, 47.