A Göcseji Múzeum jubileumi emlékkönyve 1950-1960 (Zalaegerszeg, 1960)

Helytörténet - Holub József: A bortermelés Zala megyében 1526 előtt

198 HOLUB JÓZSEF A pincék és jelszerelésük A szőlőhegyek nem egy helységben távol feküdtek a falutól, de meg bizonyára nem is volt minden háznál megfelelő pince, ahova a mustot szállíthatták,

101 azért, aki csak tehette, épített magának pincét a szőlejében.

102 Hogy azonban nem volt minden szőlőben pince, legvilágosabban egy szőlőnek Pincé ss zőllő neve mutatja.

103 Ezeknek a pincéknek legnagyobb része bizonyára a hegyoldalba vájt nagyobb üreg volt csupán kis előtérrel; nem is volt szükség nagyobb pincére, mert egy hold termése kis helyen elfért, de olvasunk olyan pincéről is, amelynek nemcsak a föld feletti része épült téglából vagy kőből, hanem a földbe vájt része is kővel és téglával volt kirakva.

104 Karos község határjárásában 1392-ben azt olvassuk, hogy a pincék a temetőben voltak.

105 A templom bizonyára a nyugat felé húzódó dombsoron állt, s a körülötte elterülő temető, cinterem alkalmas volt pincék ásására, emellett itt szem előtt is voltak. A pince felszerelése kádakból, hordókból, esetleg présből, apróbb edényekből és szerszámokból állt. A présről már szóltunk; a kádakról nem sokat tudunk, de nem igen különbözhettek a maiaktól, mint a korai képes ábrázolásokból látjuk, jobban vagyunk azonban tájékozódva a hordókról. A hordók általában kicsik voltak, mert nemcsak nehézségekbe ütközött nagyobb hordók készítése, hanem az akkori szállítási viszonyok között nem is tudtak volna ilyenekkel boldogulni.

106 Vas abroncsokat 1U1 1!298Чэап a veszprémi káptalan egy paloznaki háztelkéről olvasunk, amelyen valaki pincét, házat és más épületeket emelt (Veszprémi regeszták 27. 1.). —• 1498-ban a Gersei Petők joblbáigyai sok /bort vitték el az egíregyi jobbágyok házából, tehát az ottani pincéjüket törték fel (Festeticsr-cs. levt. Zálad. 2113); stb. 102 Németfalun 1604-ben 16 pincét törtek fel (1604. II, 1. N. Múzeum levt. Törzsanyag). — 1487-iben Aracsai Csorba Dénes a borpincéjét (cellarium vineale) a fivérének hagyta (Dl. 26.721). 103 Saeghy-cs. levt. — 1995нЬеп Pólán 17 szőlőskertet és csak négy pincét említenek (Hazai okimt. IV, Ш6). 104 V25fö>-fa&n a Csobánc hegyen „edificium. lapideum" a szőlőkben (Veszprémi kápt. levt. Garai Miklós nádor 1416-i ítéletlevelében). — 1380чЬап Vigánton „cellarium muratum"ot említenek (Sopron vm. levéltárának középkori oklevelei 82). — 1500^ban betörtek a cserneföMi jobbágyok pincéibe s ott széthasogatták a kádakat és a préseket s kiverték öt hordó fenekét (Dl. 20.961). 105 Zsigmondkori okit. I, 2911. loü A XV. századból van egy ábrázolásunk borszállításról a jánosrétá főoltár képén: két ló húzza a könnyű kocsit, amelyre egy közepes nagyságú hordó van felrakva (Magyar művtört. II, 149). — 1444-ben a veszprémi káptalan prókátora előadta Somogy megye közgyűlésén, hogy a Marcaliak komári gazdatisztje urai рагапт csára 1442. szeptember közepe táján familiárisaival a káptalani Merenye, Garabonc és Üjlak zalai birtokairól 10' nagy és 70 kis hordó bort vitt el Kethelyre (Veszprémi kápt. levt. Merenye 27). Ebben az oklevélben azt olvassuk, hogy „decern magna vasa vini vulgariter hoch dicta", tehát a nagy hordókat bocsnak nevezték. — Olvasunk igen nagy hordókról is, így 1464-ben két olyan hordót említenek, amelyekben 120 tizenötpintes köböl volt (Dl. 16.069), — 1506-ban pedig százköblöst, de a köblöt csak négy pinttel számították (Dl. 24.618). — 1£Ю0чЬап egy hordó 32 köblös volt, de a köblöt 32 pinttel számították, tehát ez is nagy űrtartalmú volt (Iványi, Képek Körmend múltjából 98). 0