A Göcseji Múzeum jubileumi emlékkönyve 1950-1960 (Zalaegerszeg, 1960)

Múzeumtörténet - Szentmihályi Imre: A Göcseji Múzeum története

18 SZENTMIHÁLYI IMRE célokat szolgáló — Göcseji Hét rendezését, mely 1935-ben, majd 1936-banr meg is történt. Mivel a Göcseji Héten Göcsej sajátos anyagi kultúráját is be kívánták mutatni, szükségessé vált a kiállítási tárgyak összegyűjtése. Már ekkor felmerült a gondolat, hogy az összegyűlő anyagból később néprajzi gyűjteményt hozzanak létre. Itt kapcsolódott be a munkába dr. Fára József, volt zalaegerszegi főlevéltáros, aki 1934 őszén, a vármegye és a; város csekély anyagi támogatásával, Göcsejben és Hetesben gazdag néprajzi — elsősorban népművészeti és népviseleti — anyagot gyűjtött össze. Ez az anyag — melyről sajnos, csak hiányos feljegyzések készültek, és amelyet nem is leltároztak be — képezte az alapját a későbbi Göcseji Gyűjteménynek. A gyűjtésen túlmenően Fára sokat tett a Göcseji Múzeum megalapításáért. Jegyzéket készített a levéltárban lévő muzeális értékű tárgyakról;az Iskolánkívüli Népművelési Bizottsághoz beadvánnyal fordult, és ebben részletesen vázolta a göcseji népművészet megmentésének és életbentartásának feladatait; végül — az 1907-es mozgalom hatására — javaslatot készített a Zalaegerszegen létesítendő megyei múzeum alapítása érdekében. Indítványában kéri: „Határozza el a Megyei Közgyűlés, hogy a megye történetére vonatkozó tárgyak elhelyezésére a megye székházában múzeum létesíttessék s ezen határozat végrehajtására felhatalmazást ad. az alispánnak s az ehhez szükséges költségeket megszavazza. Egyben felhatalmazza. az alispánt arra is, hogy a múzeum felállítása után intézzen felhívást a» vármegye közönségéhez, hogy történelmi emlékek adományozásával járuljon hozzá a gyűjtemény gyarapításához." Ügy látszik, ez a kezdeményezés sem járt megfelelő eredménnyel,. legalábbis ami a vármegyétől várt támogatást illeti. A két Göcseji Hét azonban oly nagy mértékben hívta fel a figyelmet Göcsejre, Göcsej sajátságaira, néprajzi értékeire, hogy az újabb múzeumalapítási mozgalmat nem lehetett már megakadályozni. Bár Fára Józsefet 1938-ban elhelyezték Zalaegerszegről, de az általa elvetett mag jó talajra hullott, és akadt néhány lelkes egyén, aki távozása után helyére állott. Egyesek jó szándéka azonban — a hivatalos szervek szükséges támogatása nélkül — önmagában véve nem sokat ért. A második Göcseji Hét programjában szerepelt — Göcsej kutatásának és széleskörű propagálásának célzatával — a Göcseji Egyesület megalakítása. Erre — bár nem jogilag, de gyakorlatilag — 1936. július 3-án. került sor. Az egyesület megalakulásáról tudósító újságcikkben

7 felmerül már a múzeumalapítás szükségessége: ,,A néprajzi elemek gyűjtése fontos. Valami imúzeum kellene Göcsejből." A később az egyesület keretében, működött Göcseji Gyűjtemény megalakítása azonban még évekig nem. történt meg. Maga az egyesület nem bizonyult életképesnek. Megalakulása után alig másfél évvel éles kritika jelent meg a helyi sajtó hasábjain

8 a csak papíron működő egyesületről, amely megalakult ugyan, „Sajnosazonban másfél év óta más nem is történt. A Göcsej Egyesület még mielőtt megkezdte volna munkáját, jobblétre szenderült. Ezt kell mondanunk, ha nem ad életjelt magáról... A helyzet tehát az, — amit szégyenkezve kell. 7 „A Göcseji Egyesület bölcsőjébe." — Zalamegyei Űjság (továbbiaikban Z. Ü.)„ 1936. július 8. 8 „Hol van a Göcsej Egyesület?" — Z. Ü., 1937. december 12..