A Göcseji Múzeum jubileumi emlékkönyve 1950-1960 (Zalaegerszeg, 1960)

Helytörténet - Holub József: A bortermelés Zala megyében 1526 előtt

A BORTERMELÉS ZALA MEGYÉBEN 183 XIV. században készült ugyan, de a XI—

XII. századból való feljegyzések alapján, Vászolyban 10, Szőllősön 9, Paloznakon és Csopakon 46 szőlőt említ,

6 Szepezden 1288-ban 14 szőlőt adtak el, amelyek mind a Balaton mellett feküdtek, Arácson pedig 14104>en 52 szőlőről olvasunk a füred— amcsi nagy út mellett.

7 Ha most a megye más vidékeire megyünk: Baconagon 1335-ben 34 szőlő szerepelt egy birtokosztálynál,

8 Merenyén pedig 94 szőlőt említenek 1382-ben;

9 — sok szőlő volt ezen a vidéken Karos határában is, mint az 1392-i határjárásban olvassuk.

10 Vajdán a XV. század derekán Vajdai László és Bereck 24, Vajdai Benedek 21 szőlője hegyvámját adta zálogba, vagyis legkevesebb 45 szőlő volt itt.

11 Kapolcson 1363-ban 50,

12 Pólán 1355-ben 13 szőlőt említenek,

13 a rokolyám hegy vámjegyzék 1523-ból 23, a fényesházai pedig 1521-ből 45 nevet sorol fel,

14 tehát félszáz körül volt itt a szőlők száma. Németfalun 1504-ben 16 pincét törtek fel,

15 vagyis jóval több szőlőnek kellett itt lennie, mert nem mindegyikben volt pince. Ezek az adatok természetesen nem a szőlők pontos számát mutatják az illető helységekben, hanem csak az egy-egy per vagy jogügylet kapcsán szereplő szőlőket említik. Arról azonban tájékoztatnak bennünket, hol találunk nagyobb arányú szőlőművelést. így vagyunk az említett bortizedlasjtromokkal is, mert csupán azt tudjuk meg belőlük, hogy hol és mennyi köböl mustot adtak be tized fejében, vagyis a szőlőterületre csak közvetve kapunk felvilágosítást, de így is becses adatokkal szolgálnak. Az 1513-i bortizedjegyzékből pl. a következő helységeket emelhetjük ki: Oltárcon az ottani jobbágyoktól 188, a vidékiektől 317, összesen tehát 505 köböl mustot szedtek be; Szécsi Tamás jobbágyaitól Letenyén 530, Gosztolyán 190, Szerdahelyen 185, Petrócon 160 köböl, a Bánfiak birtokain pedig Tótfalün 255, Hetesalján 260, Rédicsen 189, Völgyifalun 405 köböl tizedmust gyűlt be.

16 A legkorábbi adatok a szőlőművelésre megyénkből A szőlőművelésnek több mint hatszázéves múltja volt már hazánk területén, amikor a magyarság itt megjelent. Lehet, hogy nem is a rómaiak honosították meg Pannóniában, azonban kétségtelen, hogy alattuk fejlődött rohamosan: uralmuk idején Pannóniában, elsősorban a Balatoni Felvidék lábánál magas fokú szőlőművelés folyt. A római uralom megszűnte után sem pusztultak ki teljesen itt a szőlők. Igaz, hogy a szőlő kényes, s ha nem művelik, hamarosan tönkre megy. De a közötte felburjánzott és fölénőtt cserjésben, bozótban, majd erdőben tovább tenyésznek egyes szőlőtők. így vészelték át itt szőlőink a népvándorlás viharait, s az idetelepedett szláv (i Hazai okmt. IV, 2—8; Vö. Veszprémi regeszták 7—S. 7 Veszprémi kápt. levt,; A tihanyi apátság tört. I, 520. ö Zalai okit. I, 312. ,J Vesaprémi xegeszták 77(8. 1U Zsigmondkor! okit. I, 251U. 11 14511. Dl. 14.509, 1454. Dl. 14,687. 13 Zalai okit. I, '640. 13 Hazai okmt. IV, 186. 14 Dl, 26.203, 37.351. 15 1504. II. 1. N. Múzeum, Törzsanyag. 1(5 Zágrábi kápt. levt. Acta cap. ant. 29Д1; Dl. 26.150.