A Göcseji Múzeum jubileumi emlékkönyve 1950-1960 (Zalaegerszeg, 1960)
Helytörténet - Iványi Béla: Zalavár és a balatonhídvégi átkelő a török időkben
174 IVÁNYI BÉLA gény ékkel éyel nappal" őrködött. 1686-ban ugyanő panaszolja, hogy a német és horvát katonaság szegény jobbágyainak mintegy 400—500 marháját elhajtotta. A révet 1688-ban is javában használta a vitézlő rend. Még a század végén tett tanúvallomásban is úgy tudták a zalaváriak, hogy ,,l-o Szálavári emberek istrásálták török idejében Hídvéget és Hídvég volt az bástyája Szalavárnak 6-o Mikor az vár készen volt, akkor szalaváriak istrásálták az Mekenyében, ha valamit vettünk észre, tehát lüttühk és így adtunk hírt az várban." 48 Ügy látszik tehát, a hídvégi erőd 1659 után mégis csak elkészült. Sáncai még 1786-ban láthatók voltak Hídvégen, ott ahol a temető van." 49 Zalavár megerősítését is állandóan sürgette Török István, az 1649ben kinevezett új kapitány. Romladozó épületeinek rendbehozását az országgyűlés által akarta elérni. Alkalmasint ebből a célból 1650. november 5-én 11 pontból álló memorandumban tárja fel Zala vár helyzetét. Ennek 1. és 9. pontja foglalkozik az épületekkel: ,,l-o Mivel hogy azon Praesidium teljességesen el pusztult (ami némi túlzás) kit láttak Commissarius uraim, kiváltképpen az belső várnak épületire ő felsége provideáltasson, és ha mi költséget ő felsége arra rendel, egy bizonyos ember is rendeltessék, az ki az épületnek gondját is viselhesse . . . 9-0 Kivánnya az kapitány, hogy ő felsége, főgenerális és palatínus urunk ő nagyságok által az nemes megyéket megtalálván, hogy az ott kin való város avagy majorok palánk kerítésben uétessék és árokkal föl hányassák, kaput és bástyát rácsinálván, arra ő felségétől két kis tarack adassék. Ezek így meglévén Szalavárnak állapoti helyén lesznek, ki az egész kereszténységnek nagy oltalma leszen, mert ha az török az túlsó félen föl megyén is, ellent állhatni, ide abban az épületben feles legény takarodván, mindenkor nyugodt nép leszen, és mind Kiskomárnak, s mind az hova ki^ vántatik segétség lehet." 50 Célja nyilvánvalóan az, hogy necsak a belső várat erősítsék, de a majorokat is, és ezzel a külső várat erőddé képezzék, és a török ne tudjon a majorok megrohanásával élelemhez jutni. A majorokat ugyanis gyakran támadták. Követelésének lett is idővel eredménye, mert Pálffy nádor 1652 őszén közölte Batthyányval, tízezer forintot utaltak ki a végvárak épületeire. Török kapitány ezt valahogy megneszelte, mert ez év novemberében Péterfalváról jelenti, „ma alámenvén (Zalavárra) két hét alatt valamj bástiát akarok megh épétenny." 51 1653 áprilisában Keglevich Péter vicegenerális jelentése szerint a török átkelt a Zalán és a zalaváriak közül Öt hajdút elfogott. Júliusban me/íi} Petihő László 1656. febr. 24. és 1667. máj. 14. napján Komártoam; Radonay Mátyásinak 1685. okt. 29-én és 1686. júl. 12-én Zalavárt; Nagy Ferenc vicegenerMs Egerszegen, 1688. júl. 6-án Batthyány II. Ádámhoz írt levelei. — B. lt.; Füssy i. m.. 65H. 1. 49 Bútorfi Lajos: Adatok Zala megye történetéhez. Nagykanizsa 1876. II. köt. 218. 1. 50 Török István 1650. szept. 21. és okt. 7-én kelt levele; 1660. nov. 5-én kelt memoranduma Batthyány Ádámhoz. — B. It. 51 Pálffy Pál nádor Marehegg-en 1652. nov. 20-án; Török István Péterifalván,, 1652. nov. 2Qi-á<n kelt levele Batthyány Ádámhoz. — B. lt.