A Göcseji Múzeum jubileumi emlékkönyve 1950-1960 (Zalaegerszeg, 1960)
Helytörténet - Iványi Béla: Zalavár és a balatonhídvégi átkelő a török időkben
162 IVÁNYI BÉLA Nagy István, 1536-ban Kürtösi Pál nevét 7 . Csak azt tudjuk, hogy 1413-ban. a Zalavár faluból a monostorhoz vezető hidat — két fahíd kivételével — az egyház jobbágyai voltak kötelesek karbantartani. 8 Zalavár mint erősség akkor került az érdeklődés homlokterébe, amikor a török előnyomulása folytán szükségessé vált a dunántúli végvárrendszer kiépítése. Oláh Miklós 1536-ban megjelent Hungáriájában azt állítja, hogy Zalavár gazdag apátság és igen erős vár, de ő aligha látta a várat, és állítását a következő adatok megcáfolják. Zalavár 1553-ban készült hadi leltára szerint a várban mindössze két vastarack és egy vas haubic, 53 szakállas, egy réz és egy törött puska van, 133 tarack „golóbis"-sal és 3259 szakállas golyóval. Viszont puskapor, kén és salétrom elég bőven van, A vár épületeiről nem szól semmit. 1557. november 6-án Mezőlaky Ferenc Csány Ákosnak a következőket írja a vár állapotáról: „Emlékezhetik kegyelmed reája, mikor kegyelmes uram [Nádasdy Tamás] akaratjából és kegyelmességéből Zalavárt kezembe adá, a várai a folyosón megkerülök egyetemben. Mondom kegyelmednek, hogy magas falban soha vékony rakást nem láttam . . . Az elmúlt nyárban is emlékezem Zalavár épüléséről, hogy ha Isten engedné az én kegyelmes uram után azt a falat elhányatnám, két vagy három annyi temérdeken [vastagon] rakatnám. A bástyát is el kellene hányni és temérdek fallal megrakni. Mikor ezek elkészülnének, aztán erős lenne a vár. A jövő esztendőre szándékom az vala, hogy a nagy pincét megboltoztassam és a belső kapu pitvarát... de igen megcsalattam gondolatimban, nem vára a vékony kőfal, hogy én hányassam, el, az éjjel előálomkor fundamentumából kidőle. A kapu mellett egy kicsiny része marada meg, addig mind eldőlt. . . Soha kőfalnak hitványabb fundamentomát nem láttam, mint ennek volt. Ha szent király rakatta, tisztesség adassék neki, ha apát urak rakatták, igaz bestie áruval [hitvány anyaggal] rakatták volt, csak szemfényvesztés, lm mind éjjel-nappal, kézzel-lábbal érette leszek, palánkkal e héten, ha az Űr Isten engedi, megcsináltatom. Kikeletre az én kegyelmes uram után ha meg nem halok, úgy rakatom meg, hogy ítélet napjáig el nem dől. . . A várnak többi körül való falai nem félelmesek, csak a szentegyház sanctuariuma és a fölötte való magas kőfal igen hasadozott. Azon félek, hogy egy nap „plati bókot" [Isten fizesse meg] kezd mondani. . . Vélem, hogy reám panaszok fognak esni uramnak őnagyságának, kegyelmednek is a nemes uraimtól, jobbágyok felől, mert senkiét meg nem kímélhetem a palánk с s inálá sr a. Itt a körülvaló falvakat mind reá üzentem, ha atyámé volna is, ebből senkinek sem kedvezhetek, mert a vártartománnyal későn végezném a palánk csinálását, szinte most kellemetes a külső palánk, mely sokáig és nehezen készüle meg." 9 A vár tehát valójában düledezőfélben volt. Mezőlaky ősrégi építménynek tartja, vékony kőfalának rakásával még István királyt gyanúsítja, bár ezt nem állítja biztosan. Ügy látszik, hogy a vár még Mohács előtti állapotában van. Minthogy Mezőlaky nagy pincéről és külső palánk7 Festetics család keszthelyi levéltára Comitatus Zaladieneis 121/c; Z. O. II. 597. 1.; DL. 18787, 3671Í2, 216740. sz.; Füssy i. m. 582, 584. 1. 8 Z. О. Ы. 391. 1. ,J Füssy i. m. 598—599., 610—«11. 1.
