A Göcseji Múzeum jubileumi emlékkönyve 1950-1960 (Zalaegerszeg, 1960)

Múzeumtörténet - Szentmihályi Imre: A Göcseji Múzeum története

A GÖCSEJI MÚZEUM TÖRTÉNETE A múlt század végén és a századforduló idején jelentősebb néprajzi és helytörténeti kutatások indultak meg Zala megyében. Elég itt hivatkoznunk Gönczi Ferenc néprajzkutató Göcsejben 1895-ben megkezdett nagyarányú gyűjtőmunkájára, melynek eredményét később Göcsej és Hetes с hatalmas művében tette közzé, vagy Sebők Samu Göcsejt és Zalaegerszeg történetét ismertető tanulmányaira, de más művekre is utalhatunk, — mindez a helytörténeti és néprajzi érdeklődés fokozódására vall.

1 Az előfeltételek egy része tehát adva volt, már csak a megfelelő személy hiányzott, aki mozgalmat indítson egy Zalaegerszegen létesítendő múzeum érdekében. Erre a kulturális kérdések iránt egyébként is rendkívül fogékony és sokoldalú Borbély György gimnáziumi tanár Zalaegerszegre helyezésével rövidesen lehetőség is nyílott. Zalaegerszegen néprajzi múzeum létesítését szorgalmazó első kezdeményezésnek Borbély György 1898-ban megjelent „Állítsunk néprajzi múzeumot" с cikkét tekinthetjük.

2 Borbély cikkében megemlíti, hogy „Zalamegyében a kutató ethnografus sok becses portékára találhat", főként Göcsejben. „Mentsük meg, a mit meg lehet menteni — egy megyei néprajzi múzeum felállításával" Zalaegerszegen, össze kell gyűjteni a népművészeti és népviseleti anyagot, de — korai helyes meglátás! — nemcsak azt: „a néprajzi múzeum nem arra való, hogy csak remek példányokat foglaljon magában. Nem szemkápráztató kiállítás lenne ez, hanem egy képe, hű tükre a jelen s a jövőbeli népéletnek." Borbély életrevaló és haladó gondolatokat tükröző cikke gyakorlatilag még nem érte el célját. Látszólag „senkit sem izgatott fel akkor még"

3 — magát Borbélyt is a Gsány-szobor tervének valóraváltása kötötte le —, de a gondolat felröppent és néhány év múlva a megvalósulás stádiumába kezdett lépni. Kilenc évvel később, 1907 első napjaiban — látszólag minden előzmény nélkül — nagyszerű múzeumalapítási mozgalom bontakozott ki Zalaegerszegen. E mozgalom lelke szintén Borbély György volt. A főgimnázium néhány lelkes tanárát a gondolatnak megnyerve, mozgalmat indított egy Zalaegerszegen létesítendő megyei múzeum (és könyvtár) érdekében. Indítványukat a tanári kar magáévá téve, a kivitelezés érdeké,1 L. Bodor Antal: Magyarország helyismereti könyvészete, 1527—1940. (Bp.. 1940.) с müvében Zala vármegye, Göcsej, Hetes, Zalaegerszeg és Nagykanizsa címszók alatt! 3 Zalamegye, 1898, július 31. 3 Magyar Paizs. 1907. február 14.