A Göcseji Múzeum jubileumi emlékkönyve 1950-1960 (Zalaegerszeg, 1960)

Régészet - Csalog József: Híd- és dorongutak Zalavár környékén

HID- ÉS DORONGUTAK ZALAVÁR KÖRNYÉKÉN „1829 előtt, — midőn a Zala Vízszabályozó Társulat alakult, — a Zala egész völgye a Kis-Balatontól a kehidai töltésig náddal, sással, éger- éskőrisfákkal benőtt mocsár volt. Csak pár sziget magaslott ki ebből, s a partok mentén 50—100 méter széles sávokon rét- és legelőgazdálkodás folyt. Az egész berek csak a téli fagyok alkalmával volt megközelíthető, nádlásra és faizásra használható. A Zala nyílt folyása 30—50 méter közt változó szélességgel, sok helyt több ágra szakadva tekervényes volt. Néhol, különösen a zalavári és esztergályi határban nyílt folyását veszítve, a folyó egész vize kilométeres szakaszon a láp alá bújt el. Ártere 8 000—8 500 hold lehetett." „Az 1836-tól 1866-ig tartó szabályozás következtében a Zalavölgy képe egészen megváltozott. A mocsár vízmentessé lett, felszíne 1—1,5 métert süllyedt, megtömődött, a szigetékből és magaslatokból szántóföldek, a nádasokból és kiirtott éger-fásokból rétek és használható fás legelők, lettek. Azonban részint a Balatonnak még mindig magas vízállása, részint, mert a Mekenyéig ásott árkok a Kis-Balatonnal mintegy 8 km hosszú, tekervényes elnádasult folyás kötötte össze, a szabári, zalavári és esztergályi ártér állandóan, a sármelléki, zalaapátii pedig többszörösen ki voltak téve a nyári áradásoknak." — „A későbbi szabályozások következtében 1894ben a nyári árvizek még az alsó részeken is ismeretlenek lettek."

1 Fenti idézet jó képet ad azokról a vízrajzi viszonyokról, melyek Zalavár környékét eredetileg jellemezték s melyek kétségtelenül fokozódtak, valahányszor a Zala lefolyása elrekedt, vagy a klíma nedvesebbre fordult. Zalavár szakaszán a Zala völgyének ilyen lápos, mocsaras, ingoványos állapota nyújtott biztos menedéket a szigetek legtöbbjén megtelepült embernek már az őskorban,

2 de ugyanez a szempont érvényesült akkor is, amikor a IX. században Pdbina, Nyitrából elűzött szláv fejedelem balatonkörnyéki húbérbirtokának központjául a zalavári szigetet választotta, vagy a magyar középkorban, amikor a várból bencés apátság lett, a közeli szigeteken pedig majorságokat és kisebb mocsári erődöket emeltek. Miután nem célom az, hogy a fentiekkel részletesebben foglalkozzam, visszatérek Szalós Mihály leírásának ama részéhez, mely erről szól, hogy a szabályozási munkák után a Zalavölgy felszíne 1—1,5 métert sülylyedt, megtömődött. 1 Szalós Mihály társulati ig. mérnök 1894нЬеп készült műszaki leírásából. — Cholnoky Jenő, A Balaton hydrográfiája. A Balaton Tud. Tan. Enedim. 1Ш.Й, 2ÍH1—^21112,. o. 8 Az ISÖO. évi ásatás során meggyőződtem arról, hogy majd minden szigeten. találhatók ősikori, újabb kőkori és bronzkori leletek.