A Göcseji Múzeum jubileumi emlékkönyve 1950-1960 (Zalaegerszeg, 1960)

Régészet - Sági Károly: A zalacsányi törökkori várak

132 SÁGI KÁROLY zépkori előzménye nem volt,

10 — keletkezését a Csány családdal hozhatjuk kapcsolatba. A vár észak-déli hossztengelyű, vastagfalú építménye 19 m hosszú és 9 m széles. Keleti oldalán toronyszerű előrész csatlakozott hozzá. Alapfalait sajnos kibányászták, és belsejét a kincskeresők meglehetősen megrongálták. A felszíni nyomokból arra következtethetünk, hogy az építmény belsejében egy részarányosán elhelyezett osztófal volt csupán. Pataki megjegyzi, hogy Buda eleste után 1541-től 1556-ig terjedő időben, „a hevenyészett várépítkezések korszakában" a szükséges terep mellett egy-egy kőépület, templom, kolostor, vagy kastély lett az építendő vár magva. A meglévő építmény köré építették azután az erődítményeket, a sürgető szükség következtében általában palánkból.

11 Palánkból készültek a zalacsányi vár erődítményei is, melyeknek felszíni nyoma csak a palánksorokat kitöltő földtömeg domborulata formájában maradt itt-ott. Ezt az elvet általánosságban még akkor is követték, ha a létesítendő vár hadászatilag nem a legelőnyösebb helyen feküdt. Előnytelen a csányi vár helyzete is, hiszen az észak felé emelkedő lejtő módot adott a támadóknak a vár teljes területének belövésére. A mondottak igazolására említjük még vidékünkről a fonyódi várat is, ahol egy templom szabta meg a törökkori vár helyét, és ahol a magasabb környezet ugyancsak jó belövést biztosított az ellenségnek.

12 Turco alaprajza (2. kép) nyomán joggal gondolhatott Pataki arra, hogy a zalacsányi vár szigeten épült fel. A terep azt mutatja viszont, hogy a Kettős patak vizét igen nagy földmunkával készült, általánosságban 20 m széles és 6—12 m mély árkokon át lehetett csak a vár köré vezetni. Turco alaprajzán a vártól nyugatra háromszög alakú sziget mutatkozik, maga a 43x54 m méretű vár a sziget keleti felében épült fel.

13 A mondottakból következik, hogy a kb. 100 m hosszú és kb 50 m széles szigetet tudatosan alakították ki, valószínű az állatállomány biztonságos elhelyezése céljából. A sziget létesítésével keletkezett sebezhető vároldalat az erődítményen belül húzott észak-déli irányú belső osztópalánkkal igyekeztek ellensúlyozni. A palánk nyugati oldalán mutatkozó árokkal is a keleti rész biztonságát igyekeztek még fokozni. A felszíni nyomok alapján arra következtethetünk, hogy kis híd kötötte össze a nyugati és keleti várrészeket. A keleti rész térszíne egyébként kb. 160 cm-rel magasabb is, mint a nyugatié. Turco alaprajza szerint palánk-rendszerű erődítmények védték a várat, három sarkon a palánksík el ugró, kb. 6 m átmérőjű rondellákkal, az lu Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában III., 40.: 1423чЬа1П „possessio Chan". Békefi Rémig: A Balaton környékének egyházai és várai a középkoriban (Bp. 1907) 126. is csak a csányi templomról beszél. 11 Pataki Vidor: i. h., 3. ia Darnay-Dornyay Béla és Zákonyi Ferenc: Balatoni útikalauz. (Bp. 19617) 2ö8. 13 A zalacsányi vár felmérése után a vár alaprajzát 1 :

ЮО0' léptékben készítettük el. Alaprajzunk annyi egyezést mutatott Turco felvételének másolatával, hogy a méretek egyeztetése után ikiderült, hogy a Turco alaprajz ugyancsak 1:1000 léptékben készült. Ezek szerinlt 1 Turco-féle léptékegység, amit ő „Passa" néven jelöl, 1 smwt tesz ki a valóságban.