A Göcseji Múzeum jubileumi emlékkönyve 1950-1960 (Zalaegerszeg, 1960)

Régészet - Dienes István: X. századi magyar temető Zalaszentgróton

X. SZÁZADI MAGYAR TEMETŐ 109 van (1. 1. és 2. kép; a halastavak partján álló halászház és Bi pontunk közti távolság — kelet-nyugat irányú egyenessel mérve — 229,40 m). A bányát újabban dél felé bővítik. A bővítésre kerülő részről rendszerint késő ősszel, illetve a téli hónapokban hordják le a vastag agyagrétegek feletti termőföldet. E szennyeződést okozó földet messze nyugati irányban továbbították. A munka megkönnyítésére 1958 őszén csilléket állítottak be s a sínek lefektetésére a bánya délnyugati sarkában nagyjából nyugatnak tartó utat vágtak (1. 2. kép). Itt, e bevágott út elején, annak északi széle mellett

3 bukkantak az első sírra: (1. 3. kép): 1. sír = 80—120 cm mélyen, nyugat-keleti tájolásban fekvő csontváz. Mellékletei:

4 1. Hajkarikapár töredékei vékonyabb (I. t. 8.) és vastagabb (I. t. 7.) kerekmetszetű ezüsthuzalból. Az egyik töredék megrongált vége ellapított és eredetileg valószínűleg s-alakban végződhetett (I. t. 7.). 2. A vállak körül kétrészes csüngő felső tagja. Korongalakú. Domború közepét körborda övezi. Szélén keskeny keret. A másik tag kapcsolására szolgáló, alsó feléről kiágazó része törött. Hátán két kis visszahajlított végű szalagfüllel, amelyek közül az egyik letörött és ezért mellette lyukacskát ütöttek a felerősítésére. Átm = 1,4 cm (I. t. 3.); 3. Az előbbihez hasonló kerek pitykék. Az egyiknek (I. t. 4.) alsó széle töredékes, talán szintén kétrészes csüngöhöz tartozott. A másik példány (I. t. 5.) letörött szalagfülét itt is lyukacskával pótolták. Átm =1,4 cm; 4. Kerekmetszetű bronz karperecpár, nyitott végekkel. A munkások által hajlítgatott s kettéroppant példány végei elvékonyulnak. Átm = 7,6 ill. 7 cm (I. t. 1—2.). 5. Az egyik ujjcsonton végei felé keskenyedő ezüst pántgyűrű. Nyitott. A hajlítgatástól kettétört. A pánt sz. középen = 5 mm (I. t. 6.). A később beküldött lovasfelszerelési tárgyak Szentmihályi Imre jelentése szerint ugyanebből a sírból valók és a csontváz koponyájától (vagy éppen a lábától?)

5 60—80 cm-re voltak. Mint a későbbiekeben még szó lesz róla, mi két sír összekeveredett anyagára gyanakszunk és ezért e darabokat már itt külön tárgyaljuk, l/a sírból származó tárgyakként:

6 1. Kengyel, kovácsolt vasból. Körteidomú. Megcsonkult kerek füle nyakszerű szűküléssel függ össze az ívelt talpaló felé egyre keskenyedő lapos száraival. Elejét díszítették: a szárakra keresztben álló, egymástól mintegy 0,6—1 mm-re vágott barázdákba keskeny (0,5—0,8 mm-es) bronzsodrony szálakat kalapáltak be. A szárak és a talp találkozásánál levő kis 3 Fehér Gézát a helyszín térképezésekor tévesein tájékoztatták s így iaz 1. sírt a 2—5. sírok mellett tüntette íel. A munkások és a művezető a rövid ásatás során egyöntetűen állították, hogy ez a sír ott került elő, ahol azt Szentmihályi Imre vázlatán jelöli. A helyszínelés aLkalmával — a még ott heverő csonttöredékek alapján — Szentmihályi le is fényképezte a helyét s a Göcseji Múzeumban őrzött felvétele a sírnak valóban ilyen helyzete mellett tanúskodik. Ezért képünkön md is az útbevágás indulásánál rögzítettük. Szentmihályi vázlatától annyiban viszont mégis eltérünk, hogy a csontvázat NY—K-i irányításban ábrázoltuk. Semmiképpen nem feküdhetett keletnek, hiszen- mindegyik csontváz koponyája a megszokott módon, nyugatnak volt fordítva. 4 39. 6. 1. 1—7. lelt. sz. alatt a zalaegerszegi Göcseji Múzeumban. 5 Ha a sír keleti végétől határozták meg ugyanis a 'tárgyak távolságát, úgy ott nem a csontváz feje, hanem a lábcsontjai voltak, (vö. 3. j.) 6 Göcseji Múzeum, i59. 23. II. 1—3. lelt. sz. alatt. A többi sír tárgyai egyelőre leltározatlamok.