A Göcseji Múzeum jubileumi emlékkönyve 1950-1960 (Zalaegerszeg, 1960)

Régészet - Nováki Gyula: A kemendi vár

A REMENDÍ VÁR 09 mutatkozott, mégis a különböző mélységekben előkerült leletanyagot elválasztottuk: A felső 0,30 m szintben talált (II. 1—4.), 0,30—1,10 m közötti (II. 5—16.), 1,10—1,60 m közötti (II. 17—27., 28. bronzedény peremtöredéke, 29. vasszeg; 2. kép 1. habán edénytöredék; 2. kép 2. későgótikus kályhacsempetöredék) és végül az 1,60—1,90 m közötti töredékeket tettük külön (II. 30.). 1,90—2,25 m között csak épülettörmelékek voltak. A II. kutatóárok anyagát az elválasztások ellenére is kevert anyagnak kell tekintenünk. A habán edénytöredék kék és barna vonalasdísszel egymaga eldönti, hogy legkésőbb a 18. században erős bolygatás történt ezen a területen. Ennél azonban korábbi időre vall a későgótikus kályhacsempetöredék, amit a 15—16. századba lehet keltezni.

2 Az edénytöredékek vegyes képet mutatnak. Kb. 17—18. századra vallanak az erősen kihajlított peremű, belül gyakran zöld vagy barna mázas peremtöredékek, viszont korábbi időkből származhat néhány szürke, máznélküli töredék (II. 2, 3, 5, 6, 21, 25, 30.). A töredékek nem annyira jellemzőek, hogy közelebbi kormeghatározást kockáztathatnánk. Végül még egy helyen végeztünk kisebb kutatást, a Várdomb Ny-i szakadékos oldalában (III. munkahely), ahol a meredek part vastag kultúrréteget mutatott. Az itteni kutatás mindössze 20—30 cm vastag föld lefaragására szorítkozott. 0,70 m-ig világos, törmelékes réteg, 1,20 m-ig sötétbarna, 1,35 m-ig fekete átégett föld volt, közben jellegtelen középkori és őskori cserepek, valamint egy vaskanál töredéke (II. 31.) és két üvegtöredék, ún. verejtékcsepp domború rátétdísszel, melyeket a 13—14. századba lehet keltezni

3 (II. 32—33.). 1,35—2,20 m között barna földréteg következett, itt már kizárólag őskori cserepek voltak, valamint egy nagy tárolóedény, melynek az alja azonban hiányzott (3. kép 1.), csonka magassága 43,5 cm, perem átm. 41 cm. Kettős csonkakúp alakú, négy vízszintes, kissé felálló füle van. Nagyon hasonló edényeket az új kőkorszak végéről és az eneolitikumból ismerünk.

4 E körüli időre vall a többi töredék is (II. 34—38.), különösen a ferdén hornyolt dísz, amely a péceli kultúrában gyakori.

5 Az ásatás ideje alatt a Várdomb déli aljában Császár József háza (73. sz.) mögötti szakadékos partoldalból két edény került elő egy szintmagasságban, egymástól 60 cm-re. Ugyanitt tűzhelynyomok is mutatkoztak. Pontos mélységet az erősen szaggatott oldalban nem lehetett mérni. A két edény közül az egyik füles korsó, melyet a bronzkor elejére lehet keltezni

6 (3. kép 3.). A másik egy szűrőedény (3. kép 4.), jellegénél és rendeltetésénél fogva hosszú ideig használatban lévő forma, de ezúttal az előző korsóval egyidősnek tekinthető. 8 Kádár Z. Művészettörténeti Értesítő 19Ш. 71. — Вой I. Bp. R. XVIII. 211—278. 3 Budáin hasonló üvegedény 13—14. századi kerámia kíséretében került elő. Bertalan Vilmosmé. Bp. R. XIX. 261. 23. kép. 4 Banner J.—Korek J. Arch. Ért. 76. I. 6, 7, 9. — Banner J.: Die Péceler Kultur. Areh. Hung. XXXV. LIV. 1, 13'. — Hülebrand J.: A pusztaistvánházai korarézkőn temető. Arch. Hung. IV. V. 4. 5 Banner J. i. m. XV—XVII. ' 6 Patay P.: Korai bronzkori kultúrák Magyarországon. Diss. Pann. Ser. II. 13. I. 10. 7*