Bodri László – Madarász Gyula – Zsadányi Oszkár: Zalavármegye ismertetője (1933)
ELSŐ RÉSZ: Zalavármegye története. írta: Kozma Béla - 17. A forradalom és a kommunizmus
63 November 2-án éjjel két arakor a csáktornyai főszolgabíró jelenti, hogy Muracsányban (és Alsómihályfalván szökött katonák a csőcselékkel szövetkezve kirabolta a község pénztárát. Gájássy perlaki főszolgabíró jelenti, hogy a rend helyreállítására küldött karhatalmat a lakosság az éjszaka folyamán megtámadta és kiverte a községből. A járás minden részében fosztogatnak és a lakosság magatartása egyre fenyegetőbb Lesz. Azt kéri, hogy legalább egy zászlóalj katonaságot vezényeljenek sürgősen oda, máskülönben nem vállalhatja a felelősséget ia község biztonságáért. Alsódomborúról a szolgabíró jelenti, hogy Légrádról a karhatalom megszökött, a lakosság, fejvesztetten menekül. A főispán azonnal jelenti az esetet a hadügyminiszternek, onnan azt válaszolják, hogy megbízható katonaság nem áll rendelkezésre, így segítséget nem adhatnak. A rend helyreállítását és fenntartását a miniszter a vármegye kötelességévé teszi. Eitner Zsigmond országgyűlési képviselő Sümegről azt telefonálja az alispánnak, ihogy ott a cseh katonaság felrobbantotta a municiókészletet és elvonult. Az alispán utasítja a sümegi főszolgabírót, hogy az otthon levő, fegyverfogható emberekből alakítsa meg a polgárőrséget és felkéri Eitner képviselőt, hogy vállalja el a polgárőrség megszervezését és irányítását. Nagykanizsáról Hamburger Jenő dr. telefonon közli az alispánnal, hogy a Nemzeti Tanács őt nevezte ki a vármegye területére biztossá. Kijelenti, hogy a vármegyei közigazgatásba egyelőre nem kíván beleavatkozni, azonban a megye veszélyeztetett helyzetére való tekintettel sürgősen mea akarja szervezni az egész megyében a polgárőrséget és a frontok felbomlása következtében hazaozönlő és a váp megye területén keresztülvonuló katonai alakulatok lefegyverzését. November 3-án Gájássy perlaki főszolgabíró jelenti, hoigy a murakirályi ós muracsányi jegyzők ellen fegyveres merényletet követtek el. Veigl főhadnagy, a perlaki karhatalom parancsnoka jelenti, hogy az egyre nagyobb méreteket öltő zendülést a rendelkezésére álló csekélyszámú legénységgel elfojtani nem képes és hogyha nem kapna legalább egy zászlóaljnyi sürgős megerősítést, úgy kénytelen lenne a járást kiüríteni. Tihanyi ezredes Csáktornyáról !azt a választ adja telefonon, hogy erősítést nem tud tadni, a százötven főnyi huszársággal tartsa a járási és a kiürítéstől tartózkodjék. Tapolcán ugyanekkor százfőnyi polgárőrséig alakul. Perlakról jelenti a főszolgabíró, hogy a helyzet tarthatatlan. A katonaság kivonult, a közhivatalokat kiürítették. Az ekszponáltabb helyen fekvő községek kiürítése elkerülhetetr ten. Gájássy Lajos főszolgabíró és Hódos Dezső szolgabíró egy szál ruhában menekül el Perlakról Murakirályra. Szjjj Géza alezredes kicsiny, de elszánt csapattal védi a Drávahidat, a legszoronga tottabb helyzetben, mert a belügyminisztériumtól azt az utasítást kapták, hogy a hidat a végsőkig tartani kell. Drávavásárhelyről is nyugtalanító hírek érkeznek. A drávamagyaródi és miksavári csendőrséget a csőcselék lefegyverezte. Murakeresztúron a hídőrség feladta állását. A politika eseményei [ugyanazt a zűrzavaros képet tükrözik, mint a közigazgatás. A vármegye nov. 12-én tartott közgyűlésén Thassy Gábor dr. javaslatára bejelenti ugyan csatlakozását a Nemzeti Ta6*
