Bodri László – Madarász Gyula – Zsadányi Oszkár: Zalavármegye ismertetője (1933)

ELSŐ RÉSZ: Zalavármegye története. írta: Kozma Béla - 17. A forradalom és a kommunizmus

r\ y 82 tudták, hogy szó sincs magyar támadásról, így azután a horvátok vissza is mentek Varasdra. Stridóvár és vidéke továbbra is veszedelmes tűzfészek maradt, mindaddig, amíg november 15-én egy csendőrkülönítmény meg nem tisztította a községet a zendülőktől. 23 bandita került rendőrkézre, ezeket azután rögtönítélő bíróság elé állították. Közben «hivatalosan» is megtörtént Horvátországnak a magyar állam keretéből való kiválása, amit nyomon követett a Szerbiával való egyesülés. A «zöld káder» állandó garázdálkodásai arra késztették Zalavármegye vezetőségéit, hogy érintkezést keressenek a horvát hivatalos körökkel a határok biztosítására. Meg is egyeztek ábiban, hogy kölcsönösen tiszteletben tartják a határt és mindkét állam fegyveres őrséget állít a határt képező Dráva mindkét partjára és minden jogtalanságot és erőszakos cselekményt, főként pedig a határokon való betöréseket a legnagyobb eréllyel megakadályozzák. Ezt a megállapodást magyar részről meg is tartották, a horvátok azonban nem sokáig voltak képesëk szavuknak állni, mert a felelőtlen izgatók által fellázított népszenvedélyekkel nem tudtak megbirkózni. így történt azután, hogy a drávamenti területek ezután sem maradtak mentesek a rablóhordák betöréseitől, néhány héttel utóbb pedig maga a hivatalos horvát, — illetve most már jugoszláv állam, — reguláris hadserege is megmozdult és felsőbb parancsra «pacifikálási célzattal» benyomult a zalai földre. Mielőtt azonban a megye sorsa így megpecsételődött volna, egész sereg olyan jelenség történt Zala belső életében, amelyek valamennyije, valami átkozottul gonosz tervszerűséggel ugyanazt a célt szolgálta, mint a horvát aspirációk: a magyar államegység megbontását Ez, — jóvátehetetlen kárára az ország becsületének és fejlődésének, — sikerült is, azonban ennek a győzelemnek az árát a nemzet könnyel és vérrel és országának csonkaságával fizette meg! A forradalom eseményei a megyében. A történetíró nagy haszonnal használhatja fel Békássy Jenő miniszteri osztálytanácsos könyvét, amelynek értékes adathalmazát nem hagyhatja figyelmen kívül senki, aki Zalavármegye világháború utáni időszakának történetével foglalkozik. November 1-én a légrádi jegyző táviratban jelenti, hogy a «zöld káder» Türjén fosztogat. Mintegy négy-ötezer ember gépfegyverekkel végigszáguld a falvakon és az ottlevő hatvan ember meg sem kísérli az óriási túlerővel szemben a védekezést. Az alispán ezt telefonon közli a hadügyminisztériummal, ahonnan a soproni 18. honvédgyalogezredet rendelték ki a csendőrség megerősítésére. November 1-én este 9 órakor Szilágyi Dezső csáktornyai főszolgabíró jelenti az alispánnak, hogy a varasdi rendőrkapitánytól üzenetet kapott, hogy szeretne érintkezésbe lépni a rend fenntartásának megbeszélésére és a drávai határ biztosítására. A találkozó a varasdi hídnál meg is történt és itt jött létre az a békés megállapodás, amelyről fentebb már említést tettünk. Perlakról a főszolgabíró azt jelenti a megyének, hogy az oda kirendelt katonaság megszökött, a község védtelen. Kolbenschlag Béla alispán Nagykanizsára telefonál sürgős pótlásért, de mindössze nyolc embert tudnak csak Perlakra küldeni.