Bodri László – Madarász Gyula – Zsadányi Oszkár: Zalavármegye ismertetője (1933)
ELSŐ RÉSZ: Zalavármegye története. írta: Kozma Béla - 15. Zala a nemzeti ellenállás idején (1905-6-ban)
57 Kristóffy, a Héderváry-korinány belügyminisztere a megyei határozatot, amely egyike volt a legradikálisabbaknak, sietett megsemmisíteni, amiről Cser tán Károly alispán a szeptember 11-én tartott rendes közgyűlésen tett jelentést. A törvényhatósági bizott r ság azonban válaszul kimondta, hogy «a megsemmisítést törvénybeütközőnek és mint ilyent, hatálytalannak» nyilvánítja és határozatát egész terjedelmében fenntartva már előre is kijelenti, hogy «ha a belügyminiszter ezt a határozatot is megsemmisítené, e tárgyban kiadandó rendeletét már most törvénytelennek nyilvánítja, azzal szemben ezt a határozatot fenntartja, azt a rendeletet nem hajtja végre!, annak végrehajtásától összes alkalmazottait, a községeket és azok alkalmazottait eltiltja és mindazokat e határozat további végrehajttására utasítja; a vármegye alispánját pedig felszólítja, hogy e határozat megsemmisítése esetén rögtön rendkívüli közgyűlést hívjon össze». A hatvanas bizottság javaslatára egyidejűleg felhívták a megye közönségét, hogy előző évi adójuknak megfelelő összeget a «Zalaegerszegi Takarékpénztárhoz fizessenek be oly célból, hogy lia a megye állami javadalmazása elvonatnék, a tisztviselők fizetése ebből legyen folyósítható. Az október 19-én megtartott rendkívüli közgyűlésen a magyar országgyűlést elnapoló kormányintézkedést ítélte el határozatilag és tiltakozó, ünnepélyes óvást emelt a ntemzet vezérei szeptember 23-iki bécsi fogadtatásának megalázó formája miatt. Október végén azután leérkezett az alispáni hivatalhoz, a második belügyminiszteri megsemmisítés is, amelyről a november 6-ára öszszeh ívott rendkívüli közgyűlés úgy határozott, hogy határozatait e másodszori megsemmisítés ellenére is fenntartja és egyidejűleg a kormány törvénytelen eljárását bepanaszolja az országgyűlésen. Fgy másik, érdekes határozatot is hozott ez a közgyűlés. A törvényhatósági bizottság visszaemlékezve arra, hogy a haz,ai ipar védelmére 1844-b|en is országos védegyletet létesítettek és hogy az ország rendei már 1634—5k-blen is többször feljajdultak az osztrák vámrendszer ellen, elhatározta, hogy az 1884. évi mozgalomhoz hasonló szellemű társadalmi mozgalmat indít és felkérte a hatvanas bizottságot, melynek elnökévé gróf Batthyány Pált választották meg, hogy a hlazlai ipar pártolására ilyen értelmű mozgalmat indítson. A törvényhatósági bizottság következetes és kitartó állásfoglalása miatt a megye állami javadalmazását 1905 december elsején beszüntették. A tisztviselőket ez időponttól kezdve már a hatvanas bizottság fizette, ami könnyen lehetségessé vált, annyival is inkább, mert a megye közönségének áldozatkészsége oly nagy mértékben nyilvánult meg a felhívásra, hogy a Zalaegerszegi Takarékhoz befizetett önkéntes adók a megye tisztviselőinek töbíb, mint egy éven át való javadalmazását biztosították. Az állami javadalmazást beszüntető törvénytelen rendelet miatt a december 11-iki közgyűlés kimondotta, hogy a parlamenttől a kormány vád alá helyezését fogja kérni. A tisztviselőket pedig utasította arra, hogy a sérelemért a közigazgatási bíróságnál keressenek orvosilást. Végezetül ismét leszögezte a közgyűlés azt az álláspontját, hogy a kormányt nem támogatja, fenyegetéseit visszautasítja és tudtára adja, hogy sem törvényességet, sem pedig hazafiságot ettől a kormánytól nem tanul.
