Bodri László – Madarász Gyula – Zsadányi Oszkár: Zalavármegye ismertetője (1933)

ELSŐ RÉSZ: Zalavármegye története. írta: Kozma Béla - 14. Muraköz és a nemzetiségi probléma

53 A középfokú iskolák száma szintén emelkedik. A nagykanizsai főgimnázium és a sümegi alreál iskola mellett Keszthelyen is létesül főgimnázium, Zalaegerszeg pedig 1895-ben kap főgimnáziumot. A fejlődés vonala lassan emelkedik, de még mindig nem abban a tempóban, ahogyan az analfabéták nagy száma mellett kívánatos volna. Az elemi iskolák száma még 1910-re is alig 26-tal emelkedik (összes népiskola 442), viszont az analfabétizmus még mindig elég magas, 27.5-es százalékszámmal exfoellál. A közművelődéshez tartozik az egyházi kérdések rendezése is. E tekintetben a 80-as.évek hoznak érdekes változásokat. A Muraköz egyházi elcsatolása a zágrábi püspökségtől még 1878-ban megindul', a zalavári apátságot pedig 1880-ban függetlenítik a gottwitzi apátságtól és egyesítik a pannonhalmi apátsággál. A kultúra terjedésével emelkedik a társadalmi élet színvonala is. A városokban egymás után alakulnak a kultúrális és jótékonycélú társadalmi egyesületek, amelyek egyik elseje a még 1835-ben alakult nagykanizsai Kaszinó, egyben országos viszonylatban is egyike a Széchenyi-kezdeményezte legrégibb társadalmi egyesületeknek. 1886-ban a kaszinó saját házába költözik, 1875-ben pedig megalakul a Nagykanizsai Társaskör is. Keszthelyen, Zalaegerszegen, Sümegen és a megye többi kultúrális centrumában is gyors egymásutánban (alakulnak a hasonló egyesületek, amelyekben mozgalmas és színvonalas élet indul meg, hogy a huszadik század küszöbére kialakítsa a modern társadalmi élet új formáit. Zalában olyan élénk, intenzív volt az élet, mint talán az ország egyetlen más megyéjében sem. Ez magyarázza, hogy megyénk ebben az időben sok kiváló férfiút adott az országnak. A megye fiatalsága a megye életében hamarosan megtalálta a politikai élet keresztmetszetét. Az 1862-ben alapított Zala-Somogyi Közlöny, mely később Zalai Kö zlöny néven a megye életének szócsöve lett, lapjain alkalmat nyújtott a fiatalságnak, hogy nézeteit, törekvéseit bemutathassa és megvitathassa. A Zalai Közlöny ifjúságából, — ma úgy mondanák: reform-nemzedékéből, — a zalamegyei közigazgatási és politikai légköréből emelkedett miniszteri székbe W1 as sic s Gyula dr. báró, aki, mint a csáktornyai választókerület képviselője, került be az országgyűlésbe, majd 1895ben elnyerte a vallás- és közoktatásügyi miniszteri tárcát. Zalamegye egy másik kiváló szülöttjét is ott látjuk az ország vezérférfiai között: Vaszary Kolost, aki 1891 október 27-én Magyarország bíboros hercegprímása lett. Katonaság, hadgyakorlatok. A megye fejlődésének egyik jelentős tényezője még a katonaság. 1891-ben a megye 404.699 főnyi lakosságából 1058 fő katona. A nonvédelmi minisztérium a hadügyminisztériummal egyetértve, nagyszámú csapattesteket helyez el a zalai városokban, amelyek fejlődő életében nemcsak forgalomnövekedést, de friss színfoltot is jelent a katonaság. Zalamegye közönsége szeretettel fogadja maga közé a haderő részeit, mert bennük az egymással megbékélt és fejlődés útján vállvetve haladó két országnak: a Magyar-Osztrák Monarchiának szuverén hatalmát és tekintélyét látja megtestesülni. Az iparnak is jelentős kereseti lehetőséget nyújtanak a városokban egymásután épülő kaszárnyák. Zalaegerszegen honvédhad-