Bodri László – Madarász Gyula – Zsadányi Oszkár: Zalavármegye ismertetője (1933)

HARMADIK RÉSZ.VÁRMEGYEI ISMERTETŐ. Személyi adattár

172 ZALABÉR. dr. ERDŐS MÁTYÁS körorvos. * 1893. Zalakoppány. Iskoláit Pápán, az egyetemet Budapesten végezte. Diplomát 1921-ben ka­pott. 1914-ben a 3. bosnyák gy. ezred kö­telékében teljesített szolgálatot a szerb és (orosz frontokon. Későb a francia frontra került, ahol elfogták és csak 1920-ban jött haza. Megkapta a következő kitüntetéseket: Károly csapat kereszt, sebesülési érem, bronz Sygnum Laudis a kardokkal. Budapes­ten különböző kórházakban dolgozott, ma­gánprakszist is folytatott. 1923 óta Zalabéren működik. Számos kultúrális egyesület ve zető tagja. Nős, felesége Irsa Eleonóra. néhai br. GUTTMANN LÁSZLŐ nagybir­tokos * 1855 Nagykanizsán. Iskoláit Nagy­kanizsán végezte. Wienben a keresk. akadé­miát látogatta. Életét a családi vállalatok fejlesztésének szentelte. A 914-es háborúban az orosz fronton mint tart. hadnagy küzdött. Megkapta a Sygnum Laudiát, a 3. oszt. kat érd. keresztet a kardokkal. 1915 szept 21-én hősi halált halt. Emlékét özvegye Klein Róza és 3 leánya ápolják. KELEMEN JÓZSEF körjegyző * 1881 Zalatárnok. Iskoláit Nagykanizsán a piarista gimnáziumban, a tanfolyamot Szombathelyen végezte. Működését 1904-ben Pakson mint s. jegyző kezdte és számos állomáshely után 1921 óta Zalabéren működik. Nevéhez fűző­dik számos községi intézmény létrehozása. Részt vesz a község kulturális és társadalmi életében, számos egyesület vezető tagja. A 914-es háborúban a 48. és 82. gy. ezred kebelében szolgál, 38 hónapig volt a fronton, megkapta a bronz vit. érmet. 1918-ban mint tart. zászlós szerelt le. Felesége Berényi Vanda, 2 fia van. KELLER REZSŐ kántortanító * Felső­irönök. Iskoláit és a tanítóképzőt Pápán, végezte, 1.915-ben nyert oklevelet. Működését Rábagyarmaton mint helyettes tanító kezdte. Néhány helyen tanított csupán, majd 1927­ben Zalabérre került s azóta itt működik. A 914-es háborút a 18. h. gy. ezred köteléké­ben küzdötte végig. Nevéhez fűződik a köz­ség két szövetkezetének megszervezése. Közs. képv. test. tag., a polgári lövészegylet tag­ja. Neje Németh Erzsébet, 3 fia, 1 leánya yan. ZALABÉR ÉS VIDÉKE HITELSZÖVET­KEZET, mint az O. K. H. tagja. Létesült 1930. okt. 28-án Keller Rezső kantortanító kezdeményezésére. Tagok száma 380, befize­tett üzletrészek száma 548 drb. á 50 pengő. A szövetkezet célja, hogy a gazdáknak a termés értékesítésénél előnyöket biztosítson és őket olcsó szükségleti eszközökkel ellássa. Működése kiterjed az egész környékre. A szövekeze ügykezeléslét 9 ig tag és 4 fel. biz. tag ellenőrzi. ZALABÉR ÉS VIDÉKE TEJSZÖVETKE­ZET. Létesült 1932 februárjában. Tagok szá­ma 516, üzletrészek száma 668 drb. á 3 pengő. Az üzletrészek teljes névértékben be vannak fizetve. A szövetkezet célja a kör­nyék tejtermelésének hathatósabb értékesí­tése és a tejárak irányítása. A szövetkezet saját házában, teljes felszereléssel működik. Elnöke Németh Péter, ügyv. igazgató Keller Rezső, akinek kezdeményezésére a szövetke­zet létesült. Mellettük számos ig. tag és fel­ügy. biz. tag ügyel a szövetkezet teljes ügykezelésére. ZALACSÁNY. ifj. ÁRVAY JÓZSEF gazdálkodó * 1886 Kehida. Iskolái elvégzése után gazdálkodás­sal kezdett foglalkozni. A 48. gy. e.-l 4 és fél évig az orosz és olasz fronton teljesített szolgálatot, a bronz v. é., Károly csk. tulaj­donosa. A «Zöldmező E. titkára, tejszöv. ügyv. elnöke, tűzoltóparancsnok, helyi hús­biztos. ÁRVAY MATILD oki. tanítónő * Zala­csány. Középiskoláit Sopronban, tanítókép­zőt Pápán végezte, ahol 1922-ben nyerte ok­levelét. Azóta Zalacsányban oki. tanítónő, Az oltáregyesület vezetője. KOVÁCS ALADÁR bérlő * 1882 Zala­gógánfa. A gazd. akadémiát 1904-ben Ma­gyaróváron végezte. Pályáját Ukkon kezdte, önálló gazda Zalaerdődön lett és 1923 óta Zalacsányban a 650 holdas Meletenszky bir­tok bérlője. A vm. th. bizottság, közs. képviselőtest., várm. gazd. e., OMGE tag­ja. Felesége Krausz Irma, 2 leánya van. MÉSZÁRÖS LÁSZLÓ körjegyző * 1893 Bántornya. Érettségit Zalaegerszegen tett. A j.-zői tanfolyamot Szombathelyen 1914-ben ben végezte. Segédjegyző volt Kisszabadkán, innen 1919-ben menekült és Zalaszentgróton, majd Kisszentgróton ós Zalakoppányban volt,

Next

/
Thumbnails
Contents