Bodri László – Madarász Gyula – Zsadányi Oszkár: Zalavármegye ismertetője (1933)

HARMADIK RÉSZ.VÁRMEGYEI ISMERTETŐ. Személyi adattár

159 csk. tulajdonosa. Felesége Ratkovics Gizella, 3 gyermeke van. MESZLÉNYI LAMBERT Szt. \Benedek rendi r .k. plébános * 1874 Tósnyárasd. Theológiai és tanári oklevele után Esfcterr gombán, Sopronban és Győrött volt tanár, utóbbi helyen ig. és házfőnök. 1921—26-ig Zalaapátiban volt jószágkormányzó és 19261930-ig főjószágkormányzó Pannonhalmán. Azóta Csácsbozsok r .k. plébánosa. Zalavm. th .biz. tagja, a helyi tűzoltó és levente e. és polg. lövész egylet elnöke. CSATÁR. KÁUZLI GYULA esp. plébános * 1881. Kékkút. 1904-ben szentelték pappá Bécsben. Pályáját Ugodon kezdte, majd Pápán volt káplán. 1912 jan. 2. óta Csatáron r. k. plébauos. 1922-ben lett h. esperes és tanfelügyelő, 1931-ben ker. esperes. A szt. István társ. gazd. a. Acvinio rt. Tamás e., levente e., PLE. isk. kiv. népműv. biz. és a vm. th. biz. tagja. PAÁL GERGELY r. k. kántortanító * 1899. Kerkabarabás. Tanítói oklevelét 1919faen a csurgói m. kir. áll. t. képzőben uyerte. Pályáját Kerkaszentmiklóson kezdte, majd Gyűrűsön és 1926-tól Csatáron mint kántortanító működik. Gyűrűsön a levente vezetője volt és dicsérő oklevéllel tüntették ki. Csatárban a polg. löv. e. vezetője, az önk. tűzoltó test. és férfi dalárda alapítója és előbbinek parancsnoka. A veszp. egyh. várm. tanító e. t. az esp. ker. ta nítói kör aljegyzője, a zalamegyei ált. tan. e. t., a vm. tűzoltó szöv. vál. t. E. é. önk. a székesfehérvári gy. e.-nél volt. NAGYLENGYEL. v. FARKAS JENŐ körjegyző * 1892 Nagy lengyel. Iskoláit Szentgotthárdon, Z.-egerszegen, a jegyzői tanfolyamot Szombathelyen végezte. Mint joggyakornok 1912-ben Nagylengyelben kezdte működését. Utána számos máa községben tevékenykedett. 1930 óta ismét Nagylengyelen működik, most a község v. körjegyzője. 1914-ben az orosz fronfronton harcolt, ahol fogságba került, ahonnét csak 1920-ban tért haza. Vitézzé 1929 júniusában avatták. PETŐ FERENC ÉS JÓZSEF malomtulajdonosok. P. József * 1903. Andráshida. Ugyanott végezte iskoláit is, majd kitanulta a bognár mesterséget, majd ezt abbahagyva, a malomipart tanulta ki. Testvére P. Ferenc * 1901. Andráshida. Mint társtulajdonos együtt működik fivérével. A tulajdonukat képező 35 q termelő malmot 1930-ban veiték. P. József felesége : Farkas Teréz, 1 fia, 1 leánya van. P. Ferenc felesége: Dömötör Gizella, 2 leánya van. NEMESAPÁTI. ÁRVAY GÁBOR ny. körjegyző * 1886 Alibánfa. Középiskolái és a közig, tanfolyam elvégzése után pályáját Nemesapátiban kezdte meg és 1889 jan 1-én választották meg körjegyzővé. 20 évig volt vezetője a községnek. 1929 jan. 1-én vonult nyugalomba. A kommün alatt ellenforradalmi magatartása miatt a zalaegerszegi fogházba szállították. A levente egylet alapítója, a polgári löv. e. szervezője volt. Felesége Takács Ilona, 8 gyermeke van. CSERTÁN FERENC földbirtokos * 1887 Alsóbagod. A gazd. akad. oklevelet 1910ben Keszthelyen szerezte. Pályáját Alsobagodon kezdte (1910—24), azóta Nemesapátiban saját birtokán gazdálkodik. A levente egylet, a tűzoltó e. elnöke. Felesége Horváth Berta. ' SZEGHY SÁNDOR gaízdálkodó •* 1885 Nemesapáti. Önálló gazda 1907 óta. A háború 'alatt a 48. gy. e.-l orosz fogságba esett és onnan 1920 szept 21-én tért vissza. A polgári lövész egylet elnöke, közs. képv. test t., volt községi bíró. Felesége Elmond Margit, egy fia van. ORMÁNDLAK. TROVENCSÁK JÓZSEF tanító * 1905. Petesháza. Iskoláit Berzencén, a t. képzőt Jászberényben végezte. Tanítói működésót Babosdöbrötén mint kántortanító kezdte, innen került Ormándlakra. Számos társadalmi egyesület tagja. Felesége : Rössler Sarolta. 2 gyermeke van. SÁGOD. CSÉRNÉL GYULA vez. tanító * 1899. Pálosfa. 1918-ban nyerte tanítói oklevelét. Pályáját Hahó ton mint kántortanító kezdte, majd több helyen működött, végül Ságodon •'ezető tanító lett. A Tanító Egyesület, PLE levente e. t., volt levente főoktató. Felesége: Bálint Mária, 2 gyermeke van.