Bodri László – Madarász Gyula – Zsadányi Oszkár: Zalavármegye ismertetője (1933)

HARMADIK RÉSZ.VÁRMEGYEI ISMERTETŐ. Személyi adattár

154 szeg váro9 számvevője. 1916—1921-ig szol­gált és mint hadnagy szerelt le. Kitüntetései nagy és kis ezüst vitézségi érem, bronz érem, Károly csapatkereszt, hadi érem, front­harcos jelvény. Cserkész csapattiszt a Move helyi fiókjának futball szakosztály elnöke. SALAMONVÁRT URADALOM gőztégla gyára és tűzifa telepe. Tulajdonos ifj. Eit­ner Sándor. A gyárat 1889-ben Bihsitr József alapította. 1931. januárjától ifj. Eitner Sándor birtokában van, aki géperőre ren­dezte be. Teljesítőképessége 2,000.000 tégla és 1,000.000 cserép. Gyártmányai jó minősé­güknél fogva ismertek az egész megye terü­letén. zalalövői SÁN FERENC magánzó, ház­tulajdonos. * 1863. Zalaegerszegen. Régi nemesi család sarja. Nemességét 1638-ban III. Ferdinánd alatt kapták. Eredetileg Bras­só megyében laktak, egyik őse a királyok" tanácsadója volt. önálló kereskedő volt 25 éven át. Aktiv működése idején részt vett a közügyek intézésében. Vármegyei és városi virilista. Felesége: Valgóczi Irén, 3 fia van. ; SÁNDOR ZSIGMOND nyugalmazott mi­niszteri tanácsos. * 1872. Bécs. Középisko­láit Budapesten végezte, ugyanitt nyert dip­lomát is. Működését 1896-ban kezdte Zala egerszegen az államépítészeti hivatalnál, mint mérnök. 1925-ben a hivatal vezetője lett és 1932-ben nyugalomba vonult. A minisz teri tanácsosi címet 1932-ben kapta. Fiata­labb korában erősen sportolt, különösen at úszásban ért el szép eredményeket. 1893-ban megnyerte a városi távuszást, a bécsi nem­zetközi úszóversenyen első díjat nyert. 1903­ban Földvárnál átúszta a Balatont. Az úszó sportnak egyik úttörője. SÁRKOCZY JÓZSEF m. kir. főerdőőr * 1878-ban Verse jen. Iskoláit Budapesten végezte, majd belépett gr. Karácsonyi Jenő uradalmának szolgálatába mint vadászsegéd. Utána gr. Semsey László uradalmában nyer* alkalmazást, majd 1905-ben állami szolgálat ba lépett. Először Kolozsváron került a m. kir. erdőgazdasághoz, onnan a liptóungvári m. kir. erdőőri szakiskolába, mint főerdőőr lett elhelyezve. 1920-ban miután a cseheV kiutasították, Miskolcon nyert beosztást. 1932­ben került Zalaegerszegre. Felesége Wal landt Vilmia, 2 fia, 1 leánya van. SOMMER SÁNDOR gabona- ós termény kereskedő és szállítási vállalkozó. * 1871 Rábakováesi. Érettségi után a gabona keres­kedő pályára lépett. Működését Szombathe­lyen kezdte. 1875 óta van Zalaegerszegen. 1904-ben lett önálló. A város kultúrális és társadalmi életében tevékeny részt vesz A hazafias ünnepségeken részt vesz. Megyei törvényhatósági bizottsági tag, a keresko delmi kör elnöke. STEFANECZ JÓZSEF városi kéménysep rő mester. * 1858. Muraszombaton. Dolgo 7ott Ausztria nagvobb városaiban, maid 1885­ben Zalaegerszegre került. 1886-ban kerü leti és városi kéményseprő mester. 1900 óta csak városi kéménvseprőséget tartotta meg. 25 évig szolgálta a várost, mely alkaf lomból díszoklevelet kapott. Vármegyei és városi bizottsági tag. Az ipartestületi szék­ház felépítésében kezdeményezőként szere­pelt. j ' 1 ' "! « SZALAY és VANKOVITS asztalosárugyár Alakult 1918-ban. Cégtulajdonos SzalavLász ló * 1890. Zalaegerszegen. Középiskolát és felsőipariskolát végzett. Dolgozott a buda pesti Lingel gyárban. 1919-től tulajdonos« a cégnek. Vankovits Lajos * 1894. Zalaeger­szegen. Ipari képesítést Zalaegerszegennyer te el majd Budapest és Bécs vezető cé' geinél dolgozott. Az iparoskör vezetőségi tagja megyei és városi bizottsági 'tag. A Move csoport, vezetőségi tagja. Kiváló megbízható munkájáért a cég 1925-ben aranyérmet, 1934-ben Keszthely város disz oklevelét kapta. 1921-ben az üzemet szal lagerőre rendezték be. SZEKERES MÁRTON v. állatorvos. • 1878. Szabadi, Győr megye. Középiskoláit Győrött, a főiskolát Budapesten végezte 1906-ban lépett a város szolgálatába. 190« óta vezető állatorvos. Működése alatt épült 1929-ben a modern vágóhid. 1915-ben Böhm Ernelli hadseregébe, mint lóátrakodó állomá« vezetője nyert beosztást. Innen a ro­mán frontra került, mint egy mozgó lókór­ház vezetője. Azután Kassára került, mint katonai népf. állatorvos. Felesége: Weis£ Berta, leánya Klári. SZEKÉR IMRE tüzifakereskedő. * 1907. Zalabesenyő. Iskolái elvégzése után a ke­reskedői pályára lépett. 1932 elején önál­lósította magát, Tagja a gazdakörnek, a

Next

/
Thumbnails
Contents