Bodri László – Madarász Gyula – Zsadányi Oszkár: Zalavármegye ismertetője (1933)
HARMADIK RÉSZ.VÁRMEGYEI ISMERTETŐ. Személyi adattár
147 koráig gazdálkodással foglalkozott. 1891 -ben bevonult a 48. h. gy. ezredhez Karmsóra, fel vezényelték Bécsbe, ahol a törzstiszti is kólába volt beosztva. 1894-ben leszerelt e» folytatta a gazdálkodást. 1898-ban a vár megye szolgálatába állt és 30 évig szolgálta azt, majd nyugdíjba került. A háború alatt a kat. szolg. alól fel volt mentve. HEGYI JÓZSEF szikvízgyáros * 1888. Zalabesenyö. Kezdetben ipari pályán működött különböző vállalatoknál. 1919-ben lett szikvízgyári vezető, 1932-ig, anyja haláláig. Ekkor saját tulajdonába ment át az üzem, 1914-ben bevonult a 35. tábori tüzérekhez, négy és fél évig volt a fronton. Harcolt az orosz, francia fronton, részt vett Verdun ostromában, mint főtüzér szerelt le. Kitüntetései: bronz vit. érem. Károly csapatke reszt, német vaskereszt. Felesége Fülöp Irén, fia Károly. HEINRICH W. ÉS L. cégt. WOLF Frigyes kereskedő és iparos. A cég alakult 1860-ban Alapították Heinrich Vilmos és H. Lipót. Foglalkozik épületüvegezéssel és üvegkereskedéssel. 1920 óta tulajdonosa Wolf Frigyes. * 1890-ben Muraszombaton. A cég számos állami és magán építkezésnél végezte a szakmájába vágó munkálatokat. Wolf Frigyes felesége Heinrich Margit, fia Károly. nemes HENCSEY GYÖRGY ny. MÁV kapus. * 1871 Alsónemenyén. A molnár mesterséget tanulta, felszabadult és segédként 1 évig dolgozott. 1888-ig önálló volt. 1889 ben lépett a MÁV szolgálatába. 1927-ben nyugdíjazták. Felesége Rákos Erzsébet, fia, Béla, MÁV intéző. HETÉSI JAKAB FF Y ANTAL nagybérlő. * 1890 Gébárd. Keresk. érettségit tett. Ön álló 1922 óta. Nagy bérleten gazdálkodik. 1914—18-ig a 48 .k. gy. ezred kötelékében szolgált. 28 hónapig volt a fronton. Harcolt az orosz ós olasz fronton mint tart. fhd. Kitüntetései: Katonai érdemkereszt, Signum Laudis, bronz vit. érem, Károly csapatke reszt, sebesülési érem. Számos megyei és városi egyesület tagja. Bátyja, Zsigmond az orosz fronton hősi halált halt. HÓDOSSY ISTVÁN ny. MÁV segédtiszt. * 1871-ben Körmenden. Iskoláit Pápán a ref. gimnáziumban végezte. Ennek megtörténte után kiszolgálta katonai éveit és utána belépett a MÁV szolgálatába. Szolgált Türjén, Tamáson, majd 1890-ben került Zalaegerszegre é3 itt dolgozott nyugalomba vonulásáig. A zalaegerszegi vasutasok egyesületének alakulásától kezdve elnöke. HORVÁTH ISTVÁN mozdonyvezető. * 1898 Mersevát. Iskolái elvégzése után a lakatos mesterséget tanulta ki és 1915. jan. 1-én felszabadult. 1916 májusában bevonult a 83. gy. ezredhez és az orosz fronton egy évnél tovább harcolt tizedesi rangban. 1917-ben a celldömölki fűtőházhoz került mint lakatos, 1920-ban letette a mozdonyvezetői vizsgát. Kitüntetései : a bornz v. érem és a Károly csapatkereszt. A MÁVtói 1923-ban dicsérő oklevelet nyert. 1927 óta él Zalaegerszegen. Egyházi célokra tehetségéhez képest áldoz. HORVÁTH JÁNOS irodasegédtiszt. * 1899ben Körmenden. Iskoláit Körmenden végezte, majd elkerült Batthányi—Strattmann herceg erdőhivatalába. 1917-ben bevonult a 83. gy. ezredhez, ahol 1919-ig teljesített szolgálatot. Az orosz fronton harcolt. Kitüntetései: bronz vt. érem és Károly csapatkereszt. 1920-ban bevonult a nemzeti hadsereghez. 1922-ben lépett a MÁV szolgálatába és a körmendi fűtőházhoz került. 1927-ben Tapolcán, 1929 óta Zalaegerszegen dolgozik. HORVÁTH VENDEL ny. pályamester, * 1864 Csesztreg. Isk. ugyanott végezte. 1913.ban került MÁV szolgálatba. 1930-ban nyugdíjazták. 1886—89-ig az 5. huszárezredben szolgált. HEIZER IZIDOR ny. főtörzsállatorvos * 1859. Tihany. Középiskoláit Veszprémben, az állatorvosi főiskolát Budapesten végezte. Működését Bábolnán a ménesbirtokon kezdte. 42 évi szolgálat után 1919-ben nyugalomba vonult. 1913-ban megkapta a Ferenc József rend lovagkeresztjét szolgálatának elismeréséül. Számos előkelő társadalmi és tudományos egyesület tagja. A család német eredetű. A hagyományok szerint őseik még Géza király idejében jöttek az országba. HÓDOSY GUSZTÁV felső keresk. isk. szol ga. * 1892 Egervár. A 6 elemi elvégzése után a lakatosipart tanulta ki. Felszabadulása után katona lett, a háború kitörésekor előbb az orosz frontra, majd később az olasz frontra került. Olasz fogságba esett, ahonnan 1919-ben tért vissza. 1912—919-ig a 20. h. gyalogezred őrmestere volt. Leszerelése 10'
