Bodri László – Madarász Gyula – Zsadányi Oszkár: Zalavármegye ismertetője (1933)
ELSŐ RÉSZ: Zalavármegye története. írta: Kozma Béla - 13. A politikai újjászületés, ipari fellendülés és gazdasági felvirágzás a kiegyezés után
41 Zalavármegye 1886. évi átszervezése idején a király az addigi alispánt, bocsári S vas tits Benőt nevezte ki főispánná, S va s tit s Jánosnak, az ötvenes évek honfiúi keserveit országos népszerűség mellett megéneklő, nagynevű zeneszerzőnek a fiát, aki 1878-ítól, tehát nyolc éven keresztül viselte a vármegye bizalmából az alispáni tisztséget. Amikor a király bizalma a főiispáni székbe emelte, az Omodék és Zrínyiek örökébe, fokozott lendülettel látott hozzá a megye gazdasági és kultúrális életének felvirágoztatásához. Az alispáni tisztséget a közbizalom Cser tán Károlynak, a kufsteini várbörtönben raboskodott Cser tán Sándor fiának juttatta. A főjegyzői állásban a törvényhatósági bizottság egyhangúlag megerősítette G ózon y Lászlót, aki tántoríthatatlan híve volt a negyvennyolcas eszméknek és már 1878 óta viselte ezt a tisztségét. A tisztikar többi tagjai ebben az időben a következők voltak: Jegyzők: C zu kel ter Lajos, M a 1 a'tin s zky vLajos, Vizi Géza. Főorvos: M angin Károly; árvaszéki elnök: Csesznák Sándor; fő pénztáros: Tomasics Sándor; főszámvevő: Szült z berger Alajos. A politika eseményei. Kísérjük most kissé figyelemmel a nemzet újonnan megindult életét. 1873-ban Deák Ferenc visszavonul a közéleti, politikai szerepléstől, de az út, amelyen ő járt, továbbra is vezető mesgyéje marad a politikai életnek. 1875-ben Deák hívei Tisza Kálmán pártjával összeolvadva, megalkotják a szabadelvű pártot, mely évtizedekre kezébe veszi az ország irányítását. 1876 január 29-én Deák Ferenc meghalt és a nemzet felséges pártfogója, Erzsébet, az ország rajongó szeretetétől övezett királyné térdreborulva zokog és imádkozik az egyszerű zalai polgár koporsójánál. Nemzete már életében a «haza bölcse» jelzővel tisztelte meg és sírja fölött mélységes megilletődöttséggel áll az ország népe és a király, megkönnyezve a nagy férfiút, aki közel hozva őket egymáshoz, megvetette az újkori Magyarország alkotmányos fejlődésének alapjait. Ezekben az időkben Zalát még javarészt a régi emberek képviselik az Ország Házában, nemsokára azonban új arcok, új nevek tünedeznek föl, a polgáriasult Magyarország új eszmeáramlatainak hírnökei. A régiek közül a parlamentben találjuk Királyi Pált, Széchenyi lapjának egykori szerkesztőjét, aki a nemzet legkritikusabb időszakában, az abszolutisztikus elnyomás éveiben vette kezébe a közvélemény akkor nagytekintélyű szócsövének, a Pesti Naplónak a szellemi vezetését, hogy Később Kemény Zsigmondnak engedje át. 1 I , ! Az alkotmányosság .helyreálltakor Királyi Pál ismét mandátumot vállal. Kerülete, Letenye, mely 1861-ben követéül választotta, a deákferenci eszmékhez való törhetetlen ragaszkodásának bizonyságául csaknem egyhangúlag juttatja be az akkor még a Főherceg Sándor-utcában (ma Sándor-u., Statisztikai Hivatal épülete) lévő parlamentbe. A következő cikluson azonban váratlan meglepetés éri. A nagy politikai múlttal bíró, országos teTdmtélyű f)ofitikussal szemben főilép egy akkor még ismeretlen nevű, 27 éves fiatalember: H eme te Géza és ékesszolásával a saját táborába vezeti a nagy ellenfél párthíveit, még a horvátokat is. Megtörtént az az országos küzdelmekben párját ritkító eset, hogy Királyi Pállal szemben, aki