Bodri László – Madarász Gyula – Zsadányi Oszkár: Zalavármegye ismertetője (1933)

HARMADIK RÉSZ.VÁRMEGYEI ISMERTETŐ. Személyi adattár

141 sor. Eredetileg pálosrendi szerzetesek fungáltak, amíg József császár működésüket be nem szüntette. ZALAEGERSZEG ÉS JÁRÁSA. ZALAEGERSZEG. gyomoréi és teölvári GYÖMÖREY GYÖRGY Zala vármegye ny. főispánja. * Sümegen 1873 december 27-én. Középiskoláit Nagykanizsán, a műegyetemet Budapesten végezte. Az összeomlásig a kereskedelmi minisztériumban teljesített szolgála tot, mint a vasúti és hajózási főfelügyelő ség osztályának főnöke, miniszteri tanácsosi rangban. Az első nemzetgyűlésen a celldömölki kerületet képviselte kerestzténypárti programmal. Az 1922-es választáskor nem nyert mandátumot s ekkor visszavonult a politikától és vasmegyei birtokán gazdái kodott. 1926-ban nevezték ki Zalavármegye főispánjává. A celldömölki polgári iskolát érdemei elismeréséül az ő nevéről nevezték el. A négy év alatt, mióta a főispáni méltóságot betöltötte, sikerült neki kitűnő diplomatára valló lebilincselő modorával sok el lentétet kiegyenlíteni. Neki jutott a feladat, az új közigazgatási törvényt Zalavármegyc ben életbeléptetni és az ennek alapján ÖSK szeült új törvényhatósági bizottságot ünnepélyes formák között beiktatni. Mindenkor szigorúan a törvény és jog alapján állt és a tisztviselői karral való együttműködése rendkívül harmónikus. Élénk részt vetít a vármegye kulturális életében és Zalaegerszeg varosa társadalmi életének kiváló irányítója. Amikor főispáni állását elfoglalta, az a cél vezérelte, hogy a zalaegerszegi vasúti vonalat II. oszt. főútvonallá fejlessze, továbbá a vármegye községei részére bekötő utakat létesítsen és azokon a területeken, ahol csekély a gabonatermés, a gyümölcstei • mêlés fokozásával tegye lehetővé a jobb és biztosabb megélhetést. 1935-ben saját ke résére felmentették állásától. BÖDY ZOLTÁN, Zala vármegye alispánja. Zalaegerszegen * 1873-ban. Középiskoláit Zalaegerszegen és Nagykanizsán, jogot pedig a budapesti egyetemen végzett. Egyévi önkéntes katonai szolgálatát 1896—97-ben a 38. gyalogezred kötelékében teljesítette, majd ügyvédjelölti minőségben dolgozott Zalaegerszegen. 1907-ben lépett a vármegye szolgálatába mint IV. aljegyző és fokoza tos emelkedése után a vármegyei törvényhatósági bizottság 1922-ben egyhangúlag az alispáni székbe emelte. A vármegye legsúlyosabb idejében, az összeomláskor és a kommün alatt mint főjegyző óriási munkát végzett. A legválságosabb időkben a helyen volt, akkor, amikor se főispán, se alispán nem teljesített szolgálatot, törhetetlen buz galommal és hazafisággal látta el nehéz szolgálatát ós megmentette a vármegye javait. Alispánsága alatt alakult a Vármegyei Bank és Takarékpénztár, nevéhez fűződnek különböző útépítések, hidak létesítése, a vármegyei székház restaurálása, a letenyei, pacsai, keszthelyi, balatonfüredi és nagykanizsai járási székházak építése, a tisztviselői üdülőház létesítése és Balatonfüreden és Hévizén a telefónhálózat megépítése. Elnöke a róm. kat. egyházközségnek, a Férfi-ligának, a Vármegyei Bank és Takarékpénztárnak, tb. elnöke a MOVE-nak, igazgatósági tagja a Balatonvidéki Villamos Rt. és a keszthelyi h. ó. vasútnak. dr. BRAND SÁNDOR, Zala vármegye főjegyzője. Veszprémben * 1887-ben. Középiskoláit a veszprémi kegyesrendi főgimnáziumban, a főiskolát a budapesti egyetemen végezte, ahol államtudományi doktori oklevelet szerzett. 1913-ban lépett Zalavármegye szolgálatába, mint közigazgatási gyakornok, ahol 1914-ben aljegyző, 1918-ban masodfö jegyző és 1922-ben a vármegye fő jegy zője lett. A Károlyi kormány alatt odadobta állását és megtagadta a törvénytelen kor mány rendeleteinek végrehajtását. A kom mün alatt résztvett az alsólendvai és a veszprémi ellenforradalomban, emiatt a foi radalmi törvényszék elé került, amely Veszprémben és Siófokon ült felette «vörös» tör vényt. A gyilkosok törvényszéke három havi elzárásra, 10.000 korona pénzbüntetésre és hivatalvesztésre ítélte. Ezt a büntetést azonban már nem hajthatták végre rajta, mert uralmuknak hirtelen vége szakadt. Hivatalát a kommün bukása után 1919 augusz tus 6-án foglalta el újra és megkezdte nehéz munkáját a vármegye újjáépítése körül. Rendkívül értékes közjogi munkálatokat végeett a megszállás alatt levő területek visszacsatolása érdekében. Megírta a határkiigazító bizottság elé terjesztett memorandumot, melyben ismerteti nagy történeti tu-