Bodri László – Madarász Gyula – Zsadányi Oszkár: Zalavármegye ismertetője (1933)

HARMADIK RÉSZ.VÁRMEGYEI ISMERTETŐ. Személyi adattár

130 amit sokan a vezetőség helytelen ügyveze tésének tudtak be. Kialakulóban volt már a szépen indáit dalkör bukása, mikor Kovács László állomás főnököt ditrói Puskás József állomásfőnök váltja fel, aki vaskezével és szervező tehet ségével ismét táborba gyűjti a dalkör iránt már-már közömbös vasutasságot. 1934. febr. 4-én közgyűlést hív egybe, ahol a régi vezetőség helyébe az alábbiakat választják. Elnök : Hering Sándor intéző, alelnök: Horák Béla főtiszt, titkár: Huszár László kalauz, jegyző : Márton Gyula ir. s. t pénztáros : Riba József rakt. A tisztikar Hering Sándor elhelyezésie folytán annyiban változik, hogy helyébe Horák Béla kerül elnöknek, míg alelnök Németh Károly kalauz lett. Ezután már rohamos fejlődésnek indul a «Csobánc» dalkör élete. Pár hónap alatt a tagok áldozatkészsége folytán házat vásárol nak, ahol a dalkör örökös otthonra talál. A ház mellé olyan tekepályát épít, amilyen országos viszonylatban is egyedülálló. Ezek az ifjú vezetőség első cselekvései, amelyek önbizalmat és erőt adnak a to vábbi munkára. TAPOLCAI TAVASBARLANG. Á bar lang felfedezése 1902-ben történt kutásas alkalmával. Amidőn a munkások egy péknek az udvarán kutat ástak, az egyik mun kás egy kő kiemelése után észrevette, hogy ott egy nagy üreg van; törmelékek és kövek állták az útjájt s így nem tudott tovább hatolni. Elbeszélte az építésznek, amit látott, s az építész néhányad magával a ku ton át leereszkedve tovább hatolt, s fák lyafény mellett átkutatták a barlang jórészét. A barlang feltárására 10 tagból álló társulat alakult, akinek köszönhető, hogy a barlang a nagyközönség számára is látha tóvá tétetett. Az első terem a «Lóczy»-terem, hossza 29 és fél méter, szélessége 5 méter, magassjága 6 méter. 74 kényelmes lépcső vezet le a barlangba, amelynek levegője teljesen tiszta. A kőzet anyaga har madkori szarmatiai mészkő a felső miocén korból, melyet a víz vájt ki, évezredeknek a munkáját látjuk a Lóczy-terem fa Ián. A víz még ma is dolgozik és állandóan oldja a talajt, tekintve, hogy a víz többé kevésbbé szénsavtartalmú. A barlangba többkisebb-nagyobb kristálytiszta vizű tó van a város közepén levő tóval van összeköttetésben. Vizének hőfoka télen-nyáron 18 fok C, tehát termális. A Lóczj*-teremmel parallel látunk egy alagutat, amely össtze köti a «Darányi»-teremmel. E terem bolto zatán látjuk a víznek mechanikai (eróziós) munkáját. A vizbe került kövek őrlötték ki a boltozaton látható kürtőszerű nyílást. A Darányi-teremből nyílik egy csatornaszer ü üreg, amelyet szintén a víz vájt ki. Tovább menve még két kisebbszerű barlangot talé lünk. Különösen geológiai szempontból éi dekesl a barlang, de érdekessé teszi még A barlangot az, hogy a város alatt terül el. A vízben apró kis halak éltek, amelyei« évekkel ezelőtt eltűntek, ez az úgynevezeti fürge cselle (Foximus levis). VÁZSONYI IZIDOR ny. iskoláig., pol« isk. kép. tanár. * 1863 Nagyvázsony. K6 népiskoláit Tapolcán, a tanítóképzőt és A polg. isk. pedagógiai intézetet Budapesten, végezte. 1884-ben Tapolcán kezdte meg pe dagógiai munkásságát, aho;l a 4 tanerős ii.r. iskolának volt igazgatója és itt 40 évig mi. ködött. A Magyar Nyelvtudományi Társ. tag ja. A helyi lapokban irodalmi munkásságot fejtett ki. dr. VÁZSONYI EMIL ügyvéd. * Tapoíc?« Középiskoláit Keszthelyen, egyetemi tanúi mányait Budapesten végezte. Működését Ta polcán kezdte meg. A háború alatt frontszol gálatot teljesített, megsebesült. Tart. f»> hadnagy, több érdemk. tulajdonosa. TÁZSONYI IMRE tisztviselő. * 18Í/3 Gógánfa. A keleti kereskedelmi akadémia evégzése után a Schwarz Emil cégnél lett tisztviselő és 1931 óta cégvezető. 1929 óu DMKE titkára. A 20. h. gyal. e.-del orosz fronton harcolt, 1916 júl. 29-én fog ságba esett, ahonnan csere útján jött me& Tart. főhadnagy. VIRÁG H LAJOS ny. csendőrtiszthelyet tes. * 1887 Tapolca. 1908-ban bevonult 48. gy. e.-hez és 3 évi szolgálat után a csendőrség kötelékébe lépett. Itt fokozat*: Ban előlépve 1925 nov. 1-én tiszthelyei tessé nevezték ki. 1933 nov. 1-én súlyos tegsége miatt nyugalomba vonult és azóu Tapolcán él. 1915—16-ban az orosz és ólán fronton harcolt és oláh fogságba esett, ahor, nan 1918 jún. 25-én szabadult. Kitüntetés* a háborús eml. é., I. o. leg. szolg. jelv., <* csendőrségnél teljesített szolgálataiért dicsé-