Bodri László – Madarász Gyula – Zsadányi Oszkár: Zalavármegye ismertetője (1933)
HARMADIK RÉSZ.VÁRMEGYEI ISMERTETŐ. Személyi adattár
128 MEIDL JÓZSEF malombérlő. * 1881 Somló vásárhely. Iskoláit Tapolcán és Devecseren végezte és azután kitanulta a malomipart a Tapolcai Ipar R. T.-nál szabadult fel 1900ban. 1902-ben bevonult a 7. h. huszárokhoz •ésl 2 évig szolgált. Utána herceg Esterházy gyulakeszili malmát vezeti, majd Révkomáromban 9 évig a hengermalom főmolnára, onnan öttevénybe, majd ismét Gyulakeszibe és Emesébe kerül mint főmolnár. 1931 jan. 1-én veszi bérbe a veszprémi püspökségnek 1870 óta fennálló püspöki alsómalmát. Felesége Erdős Klára, 2 fia szintén a molnári pályán van. dr. MOJZER GYÖRGY ny. járási t. orvos, tb. vm. t. főorvos, m .kir. egészségügyi tanácsos. * 1865. Tapolcán helyi családból, családja 1550 körül került Zalába. Középiskoláit Sopronban, egyetemi tanulmányait Bécsben 1889-ben végezte. Utána a keszthelyi közkórház ig. főorvosa lett, majd járási t. orvos és vm. tb. főorvos. Érdemeiért egészségügyi tanácsossá nevezték ki, 1932-ben vonult nyugalomba. A Keszthelyi Iparosok Dalkörének évekig volt elnöke. 40 éves jubileumát ünnepélyes keretek közt tartották meg. MURÁNYI GYULA ny. MÁV áll. előljáró. * 1865. Selmecbánya. A tanítóképző elvégzése után pályáját mint tanító kezdte Koross nyitramegyei községben. 1890-ben lépett a MÁV szolgálatába Oguliuban. Több helyütt működött, utoljára 1916—22-ig Tapolcán mint áll. előljáró, amikor nyugalomba vonult. Felesége Venutt Teréz, 3 fia van. A Vonatkísérők Egy., Irodakezelők Köre tagja. Szolgálata közben többszörösen elismeréssel és jutalommal tüntették ki. vitéz PERLAKY GÉZA kalapos. * 1894. ónod. Pályáját Budapesten kezdte és ott is szabadult fel. Önálló 1920-ban lett. A 83. gy. e.-del az orosz, olasz fronton 29 hónapig szolgált. Kitüntetései: I. oszt ezüst v. é. 2 darab., II. o. ezüst v. é., bronz v. é., Károly csk., német vaskereszt és kat. é., k. seb. é. 2 középsávval. 1926-ban avatták vitézzé. Az ipartest, elölj, t., a tűzoltó egy. stb. tagja. Nös, 2 gyermeke van. dr. vitéz nemes PÉCELY BÉLA kórnáz ig.-főorvos. * 1896. Kiskirályság. Középiskoláit Szarvason, egyetemi tanulmányait Budapesten végezte. Budapesten és Kolozsváron kereskedelmi akadémiát is végzett. Működését Budapesten a szövetkezetek Erzsébet kórházában kezdte, 1933-től a tapolcai Erzsébet közkórház igazg. főorvosa. 1915 máj. 15én bevonult a szegedi h .gy.-hez, az orosz és oláh frontokon harcolt, utóbbi helyen súlyosan megsebesült. Utána orosz, majd olasz fronton is küzdött. A nemzeti hadseregben is szolgált, mint t. hadnagy. Kitüntetései: I. és II. oszt. ezüst és bronz vitézségi é., Károly csk. és sebesülési érem. 1924-ben vitézzé avatták. A vezetése alatt álló Erzsébet kórház 1914-ben alakult, a tüdőbeteg pavillon 1927-ben létesült. Ágyak száma: 100. A kórház 4 hold területen pavillon rendszerben épült és parkírozott. Felszerelése teljesen modern. Vezetősége: ig. főorvos: dr. vitéz nemes Pécely Béla, oszt főorvos dr. Steiner Lajos, segódorvos dr. Károly Viktor, gondnok Sebestyén Jenő. nemes zalagóczi PIRITY JÓZSEF szobafestőmester. * 1877. Tapolca. Iskoláit ugyanott végezte. 18 éves korában szabadult fel és 10 evig mint segéd dolgozott, majd 1904ben önállósította magát. 1915—18-ig a 48. gy. e.-nél frontszolgálatot teljesített, közben orosz fogságban volt. Az Ipartestület, tűzoltó e., kórház biz., vili. biz., hősi szobor biz. tagja. Felesége Preninger Eleonóra Mária, egy le ánya van. RÁTH ALADÁR MÁV ny. titkár, ny. fővárosi tanácsjegyző. * 1863. Budapest. Középiskoláit és jogi tanulmányait Budapesten és Pozsonyban végezte, ahol államtudományi államvizsgát tett. Budapesten a székesfővárosnál kezdte meg 1886-ban. 1897-ben nyugállományba kerül, majd a MÁV-hoz az igazgatósághoz kerül, ahol 1920-ban nyugállományba vonult. Édesatyja Ráth Károly kúriai tanácselnök és Budapest főpolgármestere volt. REZNER JÁNOS ny. csendőr számvevő tiszthelyettes. * 1885 Terestyénjákfa. 1906ban bevonult a 6. vártüzérezredhez Komáromba. Innen a m .kir. csendőrség kötelékébe lépett, ahol fokozatosan előlépve 1920-ban tiszthelyettes lett. A háború alatt 1914-ben a >65. gy. e.-l, mint tábori csendőr az orosz fronton harcolt. 1926 febr. 1-én súlyos idegbaja miatt nyugalomba vonult. A csendőrségi szolgálata alatt három ízben kapott dicsérő oklevelet. FeleségeCsécs Gizella, 4 gyermeke van.