Bodri László – Madarász Gyula – Zsadányi Oszkár: Zalavármegye ismertetője (1933)

HARMADIK RÉSZ.VÁRMEGYEI ISMERTETŐ. Személyi adattár

123 ta magát Tapolcán, ahol azóta vezeti üz­letét. DITRÓI-PÜSKÁS JÓZSEF MÁV főintéző, állomásfőnök. * 1890. Budapesten. Közép iskoláit Aradon végezte, 1910-ben Bánhidán kezdte meg működését. Több állomáshely után 1923-ban Homokszentlőrincen lett ál­lomásfőnök, majd Börgöndön és Bánhidán, 1933 óta pedig Tapolca állomásfőnöke. A vasutas kör és V06E díszelnöke, a tapol­cai ifjak atl. klubjának társelnöke stb. özv. DÜCHON JÁNOSNÉ kéményseprő ­mester. • 1870 . Halin (Vesizprém m.). 1895-ben ment férjhez D. Jánoshoz, aki Ta­polcán kéményseprőmester volt. Férje 1902­ben halt meg, azóta ő vezeti az üzletet 2 segéddel. Az ipartestületnek 1895 óta tagja EGERVÁRY (ERHARDT) LAJOS ny. m. kir. erdőszámtanácsos. * 1888 Tapolca. Kö­zépiskoláit Tapolcán és Zalaegerszegen vé­gezte, majd a főldmívelésügyi minisiztérium számvevőségéhez került. A mozgósításkor be­vonult a 72. gy.-ezredhez és mint zászlós 24 havi frontszolgálatot, mint megfigyelő tiszt 2 évi szolgálatot teljesített. T. főhadnagy. Utána a főldmívelésügyi minisztériumban szolgált, majd 1923-ban a háborúban szer­zett betegsége miatt nyugalomba vonult. 1925 óta a forgalmi adóhiv. főnöke. A Ma­gyar. Turista Egy. Balatoni Oszt. ügyv. elnöke. ELSŐ TAPOLCAI ECETSZESZGYÁR, tu­lajdonosa: KESZLER JENŐ. * 1885 Zalavég. Iskoláit Zalabéren végezte, pályáját Tapol­cán kezdte. 1915-ben bevonult a 48. h. gy. e.-hez ós másfél évig szolgált. Két fivére: K. Oszkár hadnagy a 76. gy. e.-nól 1915 aug. 27-én, K. Oszkár a 48. gy. ezrednél 1915 júl. 10-én hősi halált halt. 1921-ben alapította Tapolcán ecetszeszgyárát. Vásár­lói Tapolca és vidékéről vannak. A közs. képv. test., izr. hitk. képv. test. és a tapolcai kaszinó tagja. Foglalkozik sör, szén és fa­kereskedéssel is. ENGELHARDT FERENC esperes-plébá­nos. * 1878 Székesfehérvár. Középiskoláit ugyanott, teológiai tanulmányait Veszprém­ben, a hittudományi főiskolát Bécsben vé­gezte. 1900-ban szentelték fel. Ugyanez évben Ugodon kezdte meg papi pályáját. 1904— 1919-ig Veszprémben a szeminárium és ta­nítóképző igazgatója. 1919-től Tapolcán plé­bános. 1930-ban nevezték ki esperessé. ERDÉLYI NÁNDOR hentesmester * 1900 nov. 2. Tapolca. Négy középiskola után szabadult fel. A háborúban katonai szol ­gálatot teljesített és mint tizedes szerelt le. 1920-ban lett önálló, 2 segéddel dol­gozik. Az Ipartestület vál. t. a Kaszinó tag­ja. Nős, 3 gyermeke van. FARKAS IMRE MÁV mozdonyvezető. * 1893 Szombathely. Középiskoláit ugyanoti végezte és ott szabadult fel a MÁV-mű­helyben. 1908-ban lépett a MÁV szolgá­latába a szombathelyi üzletvez.-ségnél. 1919­től mozdonyvezető a Budapest—Tapolca-i vo nalon. Felesége: Máthé Gizella. FARKAS JÓZSEF ny. MÁV fökalauz. 1868* Magyargencs, Iskoláit is itt végezte. 1896 aug. 2 4-én lépett a MÁV szolgálatába Fiumében. Belaváron 6 évig, Zágrábban 9 évig szolgált, 1915-ben Tapolcára lett áthe­lyezve, ahol 1930 dec. 1-én vonult nyugalom­ba. Buzgó szolgálatáért több elismerésben ré­sült. Felesége Cserits Anna, egy férjezett nevelt leányuk van. GAÁL GÉZA kereskedő. * 1878 Budapest, ahol középiskoláit végezte. Utána a MÁV­nál a vasszakmában szabadult fel, majd a Beszkárt-nál kocsivizsgáló, kocsimester volt. Utána több gyárban mint vezető munkás dolgozott. 1917-ben Tapolcán bórcséplő vál­lalatot alapított, 1926-tól kereskedő. Bevo­nulása előtt a budapesti Astória szálló fő­gépésze volt. Felesége Kollár Róza. GERŐ ADOLF könyv, papír, játék es diszmüárúkereskedő. * 1878-ban Budapesten. Polgári és kereskedelmi iskolát ott végzett, majd a kereskedői pályára lépett és Veszp­rém vezető cégénél szabadult fel. Mint se­géd több városban működött. 1904—8-ig Newyorkban és Filadelpfiában volt pénzváltó üzlete. Innen visszatérve öt évig Veszprém­ben mint üzletvezető működött, 1913-ban Ta­polcán önállósította magát. A helyi sportegy­let újjászervezője és vál. t. az OMKE-t. Felesége Weisz Szerén. GRINCZEISZ JÁNOS községi alkal­mazott. * 1889 Városszalók. Pályáját Zala­szentgróton kezdte meg és 1919 óta Tapolcán teljesít szolgálatot. 1914—18-ig Galíciában, Romániában és Beszarábiában a 48. gy. e.-nél 44 havi frontszolgálatot teljesített, 2 ízben megsebesült. A bronz vitézségi érem, a Ká­roly csk., szolg. k. és háborús emlékérem

Next

/
Thumbnails
Contents