Bodri László – Madarász Gyula – Zsadányi Oszkár: Zalavármegye ismertetője (1933)

HARMADIK RÉSZ.VÁRMEGYEI ISMERTETŐ. Személyi adattár

Ill DABRONCZ. GYUKLI FERENC ny. m. k. csendőr tiszthelyettes, kereskedő. * 1879. Dabronz. 1900-ban vonult be a 11. gy. e. hez, ahol 3 és félévig szolgált. Utána közvetlen a m. kir. csendőrség kötelékébe lépett át. 1920 ban nevezték ki tiszthelyettesnek. Több helyütt szolgált, utoljára Budapesten a szerbutcai fogházban, mint örsparancsnok. 1922ben nyugalomba vonult. 1911-ben a ker. parancsnokság dicsérő oklevéllel tüntette k) a kolera járvány meggátlása miatt. Hazaté rése után részt vett a község politikai életében, mint esküdt, 1927—29-ig mint bíró, azóta pedig községi képviselő. 1929-ben füszerüzletet nyitott. Az iskolaszék tanács tagja. Felesége Antal Anna, v3 gyermeke van. SZABADI SÁNDOR segédjegyző. * 1899. január 1. Kassa. Középiskoláit Cegléden és Zilahon, a jegyzői tanfolyamot /Szombat helyen végezte. 1920. július 1. óta Dabroncon segédjegyző. Közben 1933—34-ben Nyirádon h. jegyző volt. A levente egyesület főoktatója. 1917-ben a 38. gy. e.-hez vonuli be, majd a 18 tüzérezreddel az olasz fron ton megsebesült. MRÁZ KÁLMÁN körjegyző. * 1882. Csák tornya. Középiskoláit ugyanott, a jegyző) tanfolyamot Szombathelyen végezte. Mint vezető jegyző Zalagyertyánoson kezdte meg működését, majd Bántornyán, Diszeren és 1922 július 1 óta Dabronczon vezetőjegyzö. 1915-ben a 20. h. gy. e.-el az orosz fronton harcolt. A Polgári Lövész Egyesület elnöke. Felesége Poplah Mária, két gyermekük van. DÖBRÖCZE. KAISER ISTVÁN községi bíró, gazdái kodó. * 1891-ben Debrecenben. A háború kitörése után az orosz frontra került, ahol 1915-ben súlyosan megsebesült. Felépülése után, mint őrmester az olasz fronton har colt, ahol az összeomláskor olasz fogságba került. Innen 1919-ben tirt vissza Tulajdonosa a II. oszt. ezüst-, valamint a bronz vitézségi éremnek, a Károly csapatkeresztnek és a sebesülési éremnek. 1924 óta élén . szerepet visz a község közéletében. 192430-ig községi előljáró, majd 1930 óta községi

1 bíró. 1927 óta a róm. kat. egyházközség világi elnöke. A helybeli önkéntes Tűzoltótestület parancsnoka. Felesége : Ferenozi Rozália. PÁNGZÉR RÓZSA oki. tanítónő. Tanul mányait Veszprémben az Angolkisasszonyok nál végezte, 1922-ben nyerte oklevelét. 1930i

g mint helyettes tanítónő különböző helyeken működött. 1930-ban került a községbe Az Iskolánkivüli Népművelési Bizottság előadója és mint ilyen élénk irodalmi működést fejt ki. GOGÁNFA. HEGEDŰS FERENC h. közjegyző. * 1906 Budapesten. Tanulmányait Budapesten vé gezte. Nován kezdte meg működését, utána Mihályfán volt helyettes irnok, majd 1933 ban Gógánfára nevezték ki. GYEPÜKAJÁN. ELSŐ MAGYAR KÓKUSZFONÓ ÉS SZÖVŐ GYÁR R. T. Alapítva 1911-ben 200.000 aranykoronával. Akkor épült a mai gyártelep. Készít: kókuszszőnyegeket és lábtörlőket. A nyersanyagot Indiából szerzi. A gyár 80 embert foglalkoztat. Központ: Budapest, V. Vigadó-u. 5. Elnökség: Perbali Gyula Károly ny. altábornagy, alelnök: földeáki Névay Aladár, vezérigazgató: Várady Gusztáv. ESZLI SÁNDOR malomtulajdonos. * 1901ben Gyepükajánban. 1928-ig gazdálkodással foglalkozott. 1928-ban átvette a gyepükajáni malmot, amely több mint 100 éve a család birtokában van. A községi képviselő testület agilis tagja. Felesége: Frenkel Má ria. öt gyermekük van. özv. KLUG LAJOSNÉ szül. Elesics Vilma vízimalom tulajdonos. Férje Körmenden tanulta az ipart, mint főmolnár Széplakon működött négy éven át. Majd bérbevette a felsőbagodi vízimalmot. Később "Forster Ottó képviselő malmában négy évig fömol nár volt Zalaegerszegen. Gőzmalmot több izben bérelt, majd megvette a gyepükajáni felsöhobai malmot, melyeket haláláig, 1929ig vezetett, öt fiát nevelte a szakmára, s halála óta négy fia vezeti a malmot. ORSZÁGOS KÖZPONTI HITELSZÖVETKEZET fiókja Gyepükaján 1913-ban Pöltel József akkori tanitó kezdeményezésére alakult. Jelenleg 134 tagja van 425 üzletrészszel. A kihelyezett kölcsönök összege 124 ezer P. Ügyvezető elnök: Papp György