Bodri László – Madarász Gyula – Zsadányi Oszkár: Zalavármegye ismertetője (1933)

HARMADIK RÉSZ.VÁRMEGYEI ISMERTETŐ. Személyi adattár

104 orosz és olasz frontokon 42 hónapot töltött Leszerelt 1918-ban mint hadnagy. A Sig num Laudis, a II. oszt. ezüst és bronz érern tulajdonosa. Nagyapja, Leopold volt a si» megi izr. hitközség első rabbija. dr. SCHMIDT JENŐ tb. várm. főügyész, ügyvéd * 1883. Felsőőrön. Főiskoláit Ko lozsváron végezte, 1911-ben nyert ügyvédi oklevelet. Ugyanez évben Sümegen meg kezdte működését. A világháborúban mint hadnagy a 6. h. ezrednél az orosz fronton teljesített szolgálatot. 1918-ban mint t. százados szerelt le. A bronz, ezüst Signum Laudis kardokkal tulajdonosa. A háború után nevezték ki tiszteletbeli ügyésszé, majd 1931 ben megyei tiszteletbeli főügyésszé. Község) jogtanácsos, több társadalmi egyesület ügy4 eze és elnöke. SIMON JÓZSEF ny. csendörtißzthelyot tes * 1881. Mihályfán. Iskoláit ugyanott végezte. 1902-ben bevonult a 48. gy.-ezredhez, majd 1905-ben a csendőrség kötelékébe lépett. 1908-ban címzetes őrvezető, 1914-ben alőrmester, 1916-ban II. o. őrmester. 1919 ben főellenőr, ugyanaz évben tiszthelyettes, nyugalomba vonult. 1908, 1912—13 és a 60 éves jubileumi kereszt és a 20 éves szolgá lati kereszt tulajdonosa. Szolgálati elismeré eéül kétizben dicsérő oklevelet kapott. Dr. SEBESTYÉN LÁSZLÓ járási tisztiorvos * 1900-ban Zalaegerszegen. 1926-ban nyert orvosi diplomájával Zalaegerszegien kezdte meg önálló orvosi működését, mint az OTI kezelő orvosa. 1930-ban Sümegre került, ahol mint helyettes járási tisztiorvos, 1932 tői pedig mint véglegesített tisztiorvos mű ködik. A nemzeti egységpárt helyi vezető titkára. ózv. nemes SOLYOMY TIVADARNÉ főszolg. bíró özv. Férje 1858. szül. Lesenceistvándon. Iskolái után a minisztériumban kezdte meg működését, majd onnan megyei szolgálatba került. Mint szolgabíró Perlakon kezdte meg működését. 1904-ben választót ták meg Sümegen főszolgabírónak. 1911-ben kérte nyugalomba helyezését és 1916-ban hosszas betegeskedés után meghalt. Műkő dése alatt kivívta úgy a járás közönségének, mint feletteseinek megelégedését. örvegye, szül. Stern Malvin, kiveszi részét a község minden jótékonycélú megmozdulásából. STEINER SIMON mészkőgyári igazga tó * 1858. Csabrendeken. Iskolái után a Dunántuli Mész, Tégla és Kőipari rt.-hez lépett be. 1912-től mint vezető iga&gitó működik. A községi képviselőtestület tagja az izr. hitközség örökös elnöke, Chevra la Cdisa elnöke. Több kulturális egyesület ti;ja. Fia: dr. Steiner Lajos ügyvéd. STERN SÁNDOR kereskedő * 1904. Kisbéren. Iskolai tanulmányai után ipari, mije; 1926-ban kereskedelmi pályára lépett, mik.imint üzletvezető, bátyja zalaszentgróti !akereskedésében működött. 1932 jún. ha\á ban vette át mostani fatelepét. FeleségeReininger Ella. Részt vesz a község mindro hazafias és kultúrális megmozdulásában. SÜMEGI KASZINÓ, alapították 1841 -bee. Kisfaludy Sándor kezdeményezésére. Megah kulásakor 48 tagja volt, elnökül Kisfaludy Sándort, pézntárosul Gerzsó Jánost, jegyző ügyészül pedig Cseh Lászlót választottáK meg. Két, választmányi tagja Ramasettc-' Léopold és Korcsmáros N. János lett. 1866 ban ülte negyed évszázados évfordulóját. A/ akkori elnök: Barcza Sándor hívta fel a közönséget Kisfaludy Sándor sírjának rendbehozatalára. A gyűjtés 4977 frt 85 kr., amely bői Erzsébet királyné 300 frt. járult hozzá Ez összegből nemcsak a sírját hozták rendbe, hanem szobrát is felállították a halhatatlan költőnek. Szülőházát pedig emléktáblával ie lölték meg. SÜMEG KÖZSÉG KÖZKÓRHÁZA. 1875 ben Ramaretter Vince és neje alapították, melynek fenntartására nagyobb birtokot ha gyományoztak. Első igazgató: dr. Lukanio« Gábor, második ig. dr. Lukanics Jenő. 1931 tői dr. Aczél Elemér vezetése alatt áll 1933-ban teljesen átalakították a kórházat, ebben nagy része volt Gyömörey ^Sándor orsz. gy .képviselő úrnak, aki a kellő anyagi támogatást megszervezte. Alorvos dr. Ágos ton József. A kórház kicsiségéhez mérten teljesen modernül van berendezve. SÜMEGI TAKARÉKPÉNZTÁR. Alakul 1869-ben 40.000 frt. alaptőkével, Eittner Sándor kezdeményezésére. 1901-ben 200.000 ko rónára, 1912-ben 600.000 koronára emelte az alaptőkét. A hadikölcsönre 200.000 ko rónát jegyzett. A háború után, 1925-ben 30,000 pengő az alaptőke, 1927-ben 60.000re emelkedett. Üzletköre az egész környékre kiterjed, kizárólag pénzügyleteket bonyolítanak le. Alelnök: dr. Takács Jenő kir. köziegyző, ig.: Eittner Jenő m .kir. kies. taná