Bodri László – Madarász Gyula – Zsadányi Oszkár: Zalavármegye ismertetője (1933)
ELSŐ RÉSZ: Zalavármegye története. írta: Kozma Béla - 12. A Bach-korszak
34 riak. Maga a vert sereg kimenekült az országból. Május 21-én Buda is felszabadul és úgy látszik, a függetlenségi harc diadalt arat. A detronizáló határozat után új minisztérium alakul. Szemere Bertalan belügy-, Batthyány Kázmér külügy-, Duschel Ferenc pénzügy-, Csányi László közlekedésügyi-, Horváth Mihály püspök vallásés közoktatásügyi, Vukovics Sebő igazságügyminiszter lett. A hadügy vezetése Görgey fővezér kezébe került. Az új kormány azonban hiába igyekezett a külfölddel elismertetni jogosságát, Európában akkor csaknem mindenütt abszolutizmus volt és Magyarország veszélyt jelentett politikájukra nézve. Nem támogatták a magyar kormányt, semminemű kapcsolatba nem léptek vele. Magyarország magára maradt. Es ekkor jött az orosz intervenció. Egyfelől az újonnan átszervezett osztrák sereg Haynau vezérsége alatt, másfelől Paskievics orosz serege nyomult az országba. A hatalmas ellenséggel szemben ott állt az elfáradt, maroknyi magyar had. Jött Világos, jött Arad... 12. A Bach-korszak. A magyar szabadságharc elbukott. Az ország gyászbaborult; gyászolták az elesett hősöket, a kivégzett mártírokat, az elmenekült, hontalanná lett hazafiakat. Nem volt család az országban, mely ne könnyezett volna friss sírhant felett, vagy ne küldte volna vigasztalan sóhaját messze földre, tengerentúlra, az elbujdosott kedvesnek. A szerencsétlen, letiport ország pedig nyögött a «győztes» kegyetlen elnyomása alatt. A bécsi udvar nemlétezőnek tekinti az alkotmányt. Az osztrák seregek fővezére: Haynau igazgatja katonai diktatóriummal az országot. Nem tűrt ellenkezést, parancsainak végrehajtásáról kegyetlensége gondoskodott. Végül már Bécsben is megsokallták tirannizmusát és visszarendelték. A csere azonban nem hozott lényeges változást. Albrecht főherceg megszüntette ugyan a katonai parancsuralmat, de helyébe a legteljesebb 1 bürokratizmus lépett, amely a császár és a miniszterek rendeleteit éppoly szigorral hajtotta végre, mint az előbbi rendszer. Zalavármegye lakossága mindenkor példaadóan járt elől ía hazafiságban, az ősi alkotmányhoz való törhetetlen ragaszkodásban. Történelme eddigi folyamán már sokszor láttuk, hogy ezt a megyét gyakran tépázták a vérzivataros századok fergeteges viharai, de sem a törökdúlás, sem az osztrák elnyomás nem ölhette ki a telkekből a haza és szabadság szeretetét. Már !a szabadságharc előtti korszakban, a napoléoni időkben is bátran szállt síkra, amikor a kényszerűség úgy hozta magával, akár még koronás uralkodójával szemben is, ha úgy látta, hogy a nemzet szuverénitása, vagy jövője veszélyben forog. Említettük az előzőekben, hogy I. Ferenc uralkodása idején, a napoléoni hadak ellen elrendelt nemesi fölkelés teljesítésének milyen határozott, szinte vakmerő formában szegült ellene. Zalában ez a bátor, harcias kiállás az ősök szenvedései által megszentelt tradíció volt. De ugyanígy hagyományként szállt nemzedékről nemzedékre az Ausztriától való idegenkedés, amit kellőképen indokol már az az egyetlen körülmény is, hogy ennek a sokat