Bodri László – Madarász Gyula – Zsadányi Oszkár: Zalavármegye ismertetője (1933)
HARMADIK RÉSZ.VÁRMEGYEI ISMERTETŐ. Személyi adattár
65 dött. 1912. óta van Zalaszántón. Néhai fér jo részt vett a háborúban. 1922-ben ,halt meg. 1 fia, 1 leánya van. RÓZSA KÁLMÁN nyugalmozott polgáriis kolai tanár. * 1887-ben Zalahalászon. Kö zépiskoláit Tapolcán, a képzőt Budapesten végezte. Működését Vágszereden kezdte, ahol mint községi polgári fiú- és leányiskola igazgatója hadbavonulásái volt. A háborúban a 48. k. gyalogezredben szolgált. Az olasz és orosz fronton, mint hdp. jelölt harcolt Kitüntetései: bronz vitézségi érem, a Ká roly csapatkereszt. Mint beosztott polgáriskolai tanár működött 1919—1920. Tapolcán. Szabadszállón, Kiskőrösön. 1923—1931-ig Baján, az iskola megszűnése folytán nyugdíjazták. Pedagógiai szakirányú irodalmi munkásságot fejt ki. belusai SCHNILLIÁR KÁROLY erdőmérnök, hercegi erdőgondnok. * 1880. Gyunotfalván. A családja a nemességet 1764-ben Mária Teréziától kapta. Középiskoláit Szombathelyen az akadémiát Selmecbányán vé gezte. Működését Iharosberényben a báró Inkei birtokán kezdte. 1910. óta a herceg Festetich T. uradalom erdőgondnoka. A községi képviselőtestület tagja. A törvény hatósági bizottság választmányi tagja. A Polgári Lövész Egylet elnöke. Önkéntesi évét a 83. gyalogezredben szolgálta le. A háború alatt közérdekből fel volt mentve. NejeBöttner Margit, 3 fia van. TAMÁS JÓZSEF r. kath. kántortanító. * 1900. Káptalantóti. Tanulmányait a pá pai tanítóképzőben végezte. Működését 1926 ban kezdte Zalaszántón. 1917-ben a hon * védgyalogezredhez, mint önkéntes bevonult és az olasz fronton harcolt. Az iskolánkívüli népművelés előadója. TOST NÁNDOR kéményseprő mester 1871. Eszéken. Mesterségét Eszéken tanulta ki néhai atyjánál, aki kéményseprő mester volt. Mint segéd 1888-tól Nasicon és később Tapolcán 17 évig, mint segéd, 18 évig mint üzletvezető működött. 1928-ban megkapta a zalaszántói kerületet, amelyhez 22 község tartozik. Tapolcán, mint Önkéntes Tüzoltótestületi tag 34 éven át működött. Községi képviselőtestületi tag, a kéményseprő mesterek országos egyesületének tagja. Felesége: Simon Anna, 5 fia, 2 leánya van. VAJDA MÁTÉ cipész mester. * 1903. Zalus/.ántón. Iparát Zalaszántón tanulta ki. Mint segéd Budapesten dolgozott. 1929-ben lett önálló. Az Iparos Kör alapító tagja és 3 éves pénztárosa. Felesége Ferenczi Ilona, 1 leánya van. WINKLER ANTAL körállatorvos. * 1898. Kispesten. 1926. óta működik Zalaszántón. A 1914-es háborút, mint a debreceni 3 honvédgyalogezred géppuskás zászlósa küzdötte végig. ZALASZÁNTÓI IPAROSKÖR. Alakult : 1930-ban A község iparosságának kezdeményezésére. Alakuláskor 44 tagja volt, azután idővel a rossz viszonyok miatt 32-re leapadt. Évenkint 1—2 műkedvelői előadást, valamint ismeretterjesztő estéket tartanak Elnök: Kotsy Ferenc, alelnök Pents József, pénztárnok Vajda Máté, gondnok Tost Nándor, jegyző Kotsy József. BÁNOKSZENTGYÖRGY. LUKÁCS JÓZSEF vezető jegyző. * 1900-ban Murakeresztúron. Iskoláit Nagykanizsán mig a közig, tanfolyamot Szombathelyen vélgezte el. Hosszas működés után 1933. óta a község vezető jegyzője. 1918. március 15.-én bevonult a 48. gyalogezredhez s ugyanezen év októberében hdj. őrmesterré léptették elő. A község fejlesztésében jelentékenyen részt vett. Számos intézmény életre hivása nevéhez fűződik. A kultúrális és társadalmi egyesületek életében tevékeny szerepe van. M. SZABÓ ISTVÁN körorvos. * 1901. Budapesten. Iskoláit Budapesten végezte. Működését a budapesti bábaképző intézetben kezdte meg. 1929-ben lett a község körorvosa. SZEKERES FERENC ny. csendőr tiszthelyettes. * 1883-ban Bánokszentgyörgyön 1904-ben a 48. gyalogezredhez tényleges szolgálatra bevonult. Leszerelése után átlépett a csendőrség szolgálatába és 1923-ig szolgált, mint tiszthelyettes. A háborúban a román határszélen teljesített szolgálatot. Felesége Orijovics Mária, 1 fia van. BORSFA. ifj. BALÁZS JÓZSEF földbirtokos, községi bíró. * 1891. Botfán. Iskoláit Bánokszentgyörgyön végezte, azután apja mellett gazdálkodott. 1913-ban bevonult, de felmentették. A háború kitörésekor bevonult a 48.
