Bodri László – Madarász Gyula – Zsadányi Oszkár: Zalavármegye ismertetője (1933)

HARMADIK RÉSZ.VÁRMEGYEI ISMERTETŐ. Személyi adattár

62 te meg, majd több helyen működött, roviűdebb-hosszabb ' ideig. 1929. szept. 1. óta a Szentgyörgyvár Alsónádpusztai elemi iskola tanítója. Leventeoktató. Az iskolánkívüli népoktatás előadója. Felesége : Bereczky Mária Ilona, két gyermekük van. özv. OLTAY GU1DÓNÉ szül. cserszegi és gárdái Csesznák Clementin. * Keszthely. A gráci Sacre Cour zárdában nevelkedett. 1899-ben férjhez ment Oltay Guidóhoz, aki élénk szerepet játszott a vármegye közéletében; a király koronázásán mint a vármegye követe jelent meg. Gyermekük: néhai Oltay Guidó, mint galamblövő bajnok és sportember nagy dicsőséget szerzett úgy itthon, mint a külföldön. 1933-ban fiatalon halt meg Rómában. NEMESTÓTHY SZABÓ LAJOS földbirtokos. * 1886. Felsőmihályfalva. Iskolai tanulmányait a keszthelyi gazdasági tanintézetben és a gráci Handelsakadémián végezte. 1910 óta önállóan vezeti birtokát, amelyet atyjától örökölt. Birtoka 600 kat. hold, ezenkívül Zalacsányban^ gróf Batthyány Józsefné 1000 kat. holdas birtokát bérli. Virilis jogon tagja a vármegye törvényhatósági bizottságának, 1910 óta tagja a községi képviselőtestületnek. A világháború kitörésekor bevonult a 9-es lovastüzérezredhez és az orosz fronton harcolt mint főhadnagy. 1918 végén szerelt le. Két izben kapta meg a Signum Laudist. Felesége: néhai Eyssen Alizé. Megh. 1925. VIII. 24.; három gyermekük, van. f SUPKA MÁRTON róm. kath. plébános. * 1885. Nagykanizsa. Gimnáziumi tanulmányait Nagykanizsán, a teológiát Veszprém ben végezte. 1909-ben áldozópappá szentelték fel. Működését Zalaszentbalázson kezdte meg 1910-ben. 1914-ben Zalaszegvárra, majd Barcsra került. 1918-ban kapta meg a szentgyörgyvári plébániát. VONYARCVASHEGY. ERDŐS OSZKÁR oki. gazda. * 1886-ban Keszthelyen. A keszthelyi gazdasági aka démián 1906-ban nyert oklevelet. Tápiógyörgyén, azután Mezőléken vezetett gazdaságokat, majd 1925—1929-ig gr. Wimpffer Siegfried 20.000 holdas birtokán volt intéző. 1933-ban Vonyarcvashegyen rendezett be fajbaromfi telepet és azóta állattenyésztésééi foglalkozik. Hatóságilag átvizsgált baromfiakat tenyészt, továbbá bonyhádi szarvasmarhákat és yorkshirei sertéseket. A 23. közös gy. ezredben 1914—1918-ig szolgált. Kitüntetései: sebesülési érem és Károly cs. kereszt. LASICS ANTAL községi bíró. * Vonyarcvashegyen. 1919-ben kezdett gazdálkodni szüleinek 5 holdas birtokán és ezt 25 holdra gyarapította. 1914-ben bevonult a 46. gy. ezredhez és az orosz és olasz harctereken szolgált. Az orosz harctéren 1915-ben és 1916-ban megsebesült. 1934-ben választották a község bírájává. Szöv. ig. tag, a fürdőegyesület alelnöke, hat éve elöljárója a hitközségnek, polg. lövész egy. tagja. Terve, hogy a község közbirtokainak egész komplexumát egyesítse, továbbá, hogy a községet a többi balatoni fürdőhely nívójára emelje. V ANY ARCVASHEGYI FOGYASZTÁSI SZÖVETKEZET. 1905-ben alapíttatott. Elnök : Pap Ferenc, felügyelő bizottsági elnök: György Ferenc ny. járőr, ügyvezető: Skultéty Árpád, üzletvezető: Horváth József. 5000 pengő lefizetett üzletrésze van és saját házában van üzlete. VÁLYÚS. vitézCSISZÁR PÁL nyugalmazott h. tüzér százados. * 1891. Budapesten. Zalaegerszegen nevelkedett. A hadapród iskola elvégzése után 1911-ben zászlós lett. A háborúban részt vett az orosz- és olasz fronton. Kitüntetései III. oszt. vaskoronarend, kétszer. (Háború után Hajmáskérre került a tüzérségi lőisko lába, majd Győrben előadó lett. 1924-ben került Zalaegerszegre az utász századhoz. 1926-ban nyugalomba vonult. 1922-ben vitézzé avatták. 1926. óta gazdálkodik. Felesége : felsőőri Gaál Magda. ZALAVÁR. kiskereskényi ERNYEY GÉZA uradalmi főintéző. * 1886. Alsókőröskényen. Középiskolai tanulmányainak befejezése után <t keszthelyi gazdasági akadémiát végezte el. Működését a tótmegyeri uradalomban kezdte meg. 1917-ben a pannonhalmi apátság somogyi birtokán főintéző lett, majd 1923-ban a zalavári apátság zalaapáti gazdaságának majd a zalavári gazdaságának vezetésével bízták meg. Tagja a megyei törvényhatósági bizottságnak, valamint a községi képviselőtestületnek. A Mezőgazdasági Kamara helyi