Bodri László – Madarász Gyula – Zsadányi Oszkár: Zalavármegye ismertetője (1933)
HARMADIK RÉSZ.VÁRMEGYEI ISMERTETŐ. Személyi adattár
47 HETYEI LAJOS szőlő- és földbirtokos * 1893. Csákányon. Szülei birtokán kezdett gazdálkodni. 1918-ban megvette a gyene.« diási szőlőbirtokot és borszőlő termeléssel foglalkozik. Községi képviselő, fürdőegye sülét ellenőre, és a mezőgazd. bizottság elnöke. Somogymegyében is van földbirtokaKÁRPÁTHY JÁNOS ny. ig. tanító. * 18G5. Cegléd. Tanítói oklevelet Pécsett szerzett. Pályáját Balatonudvardiban kezdte meg. 1891-ben került Gyenesdiásra, ahol 42 évi szolgálat után 1925-ben vonult nyugalomba. 1906-ban ö (alapította (meg a Gyenesdiási Balatonfürdö Egyesületet, melynek 22 évig volt elnöke. Már fiatal kora óta foglalkozik népirodalommal, több novellája jelent meg fővárosi és helyi lapokban. Felesége csáfordi Bárdossy Ilona, Zoltán fia tüzérőrnagy és vitézzé avatták. Nyugalomba vonulásakor miniszteri elismerést kapott, a községi képviselőtestületnek 34 évig tagja volt. özv. MILD GYŐZŐNÉ ny. üzemvezető özvegye. * 1870. máj. 14-én Székesfehérvárott. Iskoláit Nagykanizsán végezte. 1886-ban ment férjhez és 30 éves fiúméi tartózkodás után férjével, ki a tengerészetnél teljesített szolgálatot, Gyenesdiáson telepedett le. A Fiumei Nőegylet elnöknője volt. Néhai férje 1863-ban * Székesfehérvárott, tanulmányait Nagykanizsán végezte, majd az Adria Hajózási r. t.-nél szolgált évekig. 1890-ben lépett állami szolgálatba s a haditengerészetnél is volt. A dicsérő oklevél, arany érdem ker., III. o. Károly ker. a hadiékítményeknek volt tulajdonosa. S KULT ÉT Y ÁRPÁD ny. vezető jegyző * 1880. Szabadkán. A közigazgatási tanfolyamot Nagy becskerek en végezte. Jászfelsőszentgyörgyön működött 20 évig mint vezetőjegy ző és 1927-ben itt ment nyugdíjba. Terebélyen kivette részét a hitel- és fogy. szö vetkezetek alapításából. 1927-ben telepedett le Gyenesdiáson. A vanyarcvashegyi Han gva szövetkezetnek 1929 óta a vezetője. SZALAY LÁSZLÓ körjegyző. * 1901. jan. 2. Keszthely. Ugyanott tett érettségit, majd Szombathelyen elvégeztte a közigazgatási tanfolyamot. 1926-ban mint gyakornok Nemestördemicen kezdte meg működését, majd Hévizszentandráson volt és 1933. május 23án választották meg körjegyzővé Gyenesdiáson TIRCZKA KÁROLY ny. áll. tábornok. * 1870. Pécs. Középiskoláit Pécsett és Kecskeméten, a katonai iskolát Budapesten vé gezte. Katonai pályáját Pécsett az 52. gy. ezrednél 1890-ben kezdte, 1900-bain a zombori 6. honvédekhez került, 1909-ben a sze gedi kerületi tiszti iskola tanára lett, 1914 március végén a honvédelmi minisztériumba osztották be, ahonnan a mozgósításkor, mint a 19 h. gy. e. II. menetzászlóaljparancsnoka a szerb frontra került, ahol októberben meg1 megsebesült. Mint rokkant visszatért a honv minisztériumba. A nemzeti hadsereg, majd a honvédség megszervezésében is résztvett é<$ 1925-ben vonult nyugalomba. Kitüntetései. kat. érd. ker., III. oszt. kat. érd. ker. a hadiékítméynekkel és kardokkal, ezüst és bornz Signum Laudiís a kardokkal és 1925-ben őfőméltósága legfelsőbb elismerése. Felesége • Vaszary Anna, 3 fia van. TÖPFEL MÁTYÁS vendéglős. * 1878. Darufalva. A vendéglősipart Budapesten tanulta. Budapesten és az ország nagy városaiban hosszú éveket töltött és nagy gyakorlatra tett szert. 1934-ben vette meg a mai vendéglőjét. 1899-ben bevonult a 76-osokhoz, majd a háború kitörésekor a 20. honvédezredben szolgált. Harcolt az orosz és olasz fronton. 1916-ban súlyosan megsebesült esi mint rokkant leszerelt. Kitüntetései : II. oszt. ezüst érem, bronzérem, Károly csapatkereszt. Felesége Simonits Hona. Egy fia van. HÉVIZSZENTANDRÁS. i «ANDRÁSSY VILLA». Tulajdonos Leinweber Józsefné, szül. Hegyi Margit. 8 éve foglalkozik szobák kiadásával a nyaralók részére. A tulajdonában lévő villában 18 villanyvilágításos, modern 1—2 ágyas szoba áll a fürdővendégek rendelkezésére. Park helyiség. A penziórendszer 1935. évtől bevezetve, polgári árakon. A Mabi.-val szerződéses viszonyban áll. ÁRVAY FERENC vizsgázott fürdőmester. * 1873. Nemesbükkön. 1911-ben telepedett le a községben. Ezt megelőzően különféle foglalkozásokat folytatott. Mint virilista éveken keresztül volt tagja a községi képviselő-, testületnek. 1915-ben bevonult a 20. gyalogezredhez és az orosz frontra került. Itt egy dum-dum golyó a karján súlyosan megsebesítette. Felgyógyulása után ismét a frontra ment és a háború végéig, mint fel-