Bodri László – Madarász Gyula – Zsadányi Oszkár: Zalavármegye ismertetője (1933)

HARMADIK RÉSZ.VÁRMEGYEI ISMERTETŐ. Személyi adattár

41 gazdaságok. A Kereskedők Társulatának vezetőségi tagja. A világháború alatt 33 hónapon át teljesített katonai szolgálatot. Felesége: Komlós Irón, három gyermeke van. VI DA JENŐ fűszer- és terménykereskedő. * 1901. Keszthelyen. A kereskedői szakmát atyjánál tanúlta, majd a «Hangya» szövetkenél volt alkalmazásban. Az atyja halála után 1933-ban átvette annak 1896-ban alapított üzletét. Néhai atyja városi képviselőtestületi tag volt. dr. VID VIKTOR székesfővárosi leánygimnáziumi tanár. * 1880. Keszthelyen. Szü letési helyén és Győrött végezte középiskoláit, egyetemet Budapesten 1910-ben avat. ták doktorrá. Latin és történelem műszakos tanára. Pályáját Kőszegen kezdte meg, majd Pápán és 1914-től Budapesten működik. 1915-ben bevonúlt a 19. gyalogezredhez és 34 hónapi frontszolgálat után, mint szolgálatonkívüli főhadnagy szerelt le. Kitüntetései : II. o. ezüst és bronz vitézségi érem, ezüst Sygnum Laudis a kardokkal, Károly csk. Értékes irodalmi munkásságot fejt ki. VILTÁR ZOLTÁN nyugalmazott Máv. mozdonyvezető. * 1873. Dereske. Tanumá nyait Pápán és Veszprémben végezte. Működését, mint gyakornok Papkovácsiban kezdte, majd' 6 éven át két más községben dolgozott. 1890-ben a Máv. kötelékébe lépett. Dombóváron kezdte, majd Horvátországba került. 16 éves szolgálat után Zalaegerszegen nyugalomba vonúlt. 1927. óta él Keszthelyen. Neje: Farkas Mária. VINCZE ISTVÁN Máv. vasutas. * 1879. augusztus 8. Zalakopánv. Előbb 3 és fél évig a postánál volt, Balatonszentgyörgyön. 1901ben a 20. gyalogezredhez vonúlt be. 1903. óta Keszthelyen a Máv. szolgálatában áll. A Kath. legényegylet, a Credo, a Vasutaskör tagja. Felesége: Lehart Mária, három gyermekük van. WEISZ ADOLF vendéglős. * 1861. Lesencenémetfalún. A vendéglős ipart atyjánál tanulta, majd Budapesten a mészáros szakmában működött. 1*87-ben KesztheLm önállósította magát. Felesége: n. Neumark Janka mh. 1922. WEISZ JENŐ mészáros- és hentes mester. * 1892. Keszthelyen. Az ipart atyjánál tanúlta, majd 1921-ben önálló lett. A háború előtt a «Törekvés» sport klub birkózója volt, több versenyen díjjal lett kitüntetve. A világháborúban a szerb -és orosz frontokon, harcolt, ahol fogságba is esett. A bronz vitézségi érem, a II. o. ezüst, Károly cs. k., a háborús emlékérem tulajdonosa. WEISZ LAJOS vasnagykereskedő. * 1888. Csáb rendeken. Középiskoláit Sümeg, a ke reskedelmi iskolát Zalaegerszegen végezte. Kiskőrösön volt gyakornok. Dolgozott Szombathelyen, Veszprémben, majd elkerült Keszthelyre, ahol 1918-ban önállósította magát. 1909-ben a 48. gyalogezredben szolgált, mint őrmester. 1914-ben ugyanoda bevonúlt és az orosz frontra került. A fronton megsebesült és betegen jött haza. Tulajdonosa a II. oszt. ezüst és bronz vitézségi érmeknek 1925. óta a közéletben élénk szerepet játjátszik. Virilis tagja a város testületnek, 1929-ig város bizottsági tag volt. A keszthelyi Kereskedelmi Bank elnöke, a keszthelyi kölcsönös segélyző egylet ügyvezető igazgatója, az egységespárt kerületi vezetőségének tagja. Felesége : Rechnitzer Erzsébet, fia István. WEYNERT FERENC hercegi főkertész. * 1901. Schwechart. Iskolái után azonnal a kertészeti pályára lépett. Schőnbrunnban az udvarnál kezdte meg működését. 1915-ben Morvaországban 1918-ig működött. 1927-ben került a hercegi családhoz, ahol mint főkertész működik. A helyi sport életben tevékenyen vesz részt. Különböző virágfólék kitenyésztésével sikeresen foglalkozik. WILLNER JÓZSEF fűszer kereskedő. * 1899. Babatton. A kereskedői szakmát Beleden tanúlta, mint segéd több helyen működött. 1925-ben vette meg jelenlegi üzletét mely az apósáé volt s körülbelül 60 éve áll fenn. A világháborúban a 13. gyalogezreddel az Olasz fronton harcolt. Felesége: Singer Betti, kinek bátyja hósihalált halt. Gyermekeik : Livia, Jenő. ZSUPANEK MIHÁLY nyugalmazott áll. rendőrfőtörzsőrmester. * 1876. Sztridován. Fiatal korában atyjánál gazdálkodott, 1897ben bevonúlt a 48-as közös gyalogezredhez, majd a rendőrségnél Varasdon hét évet szolgált. 1917-ben az állami határrendőrséghez került, ahol a forradalomig teljesített szolgálatot. A forradalom után több helyen működött. 1923-ban Zalaegerszegen, mint főtörzsőrmester vonúlt nyugalomba. Felesége : sz. Pál Magda.