Bodri László – Madarász Gyula – Zsadányi Oszkár: Zalavármegye ismertetője (1933)

HARMADIK RÉSZ.VÁRMEGYEI ISMERTETŐ. Személyi adattár

38 ták vitézzé. Felesége : Vargha Emerencia,, két gyermekük van. SZABŐ NÁNDOR úri- és női fodrász. * 1898. július 21. Budapest. Iparát ott tanulta ki, majd felszabadulva Pesten és az ország, nagyobb városaiban dolgozott. A háború, után Párisban, Zürichben, Németországban és Csehszlovákiában fejlesztette szaktudását. 1925-ben Keszthelyen önálló lett. A Du-, nántúli Fodrász Szövetség titkára. A helyi szakosztály jegyzője, a szaklap dunántúli tudósítója stb. Az 1931. szombathelyi fod rászkongresszus és verseny szervezője volt, miért a Dunántúli Fodrász Szövetség díszoklevéllel tüntette ki. 1930-ban a keszthelyi fodrászversenyen oklevelet kapott. Német é3 Francia nyelvtudása miatt a külföldi nyaralók szívesen látogatják üzletét. Egy fia van. SZAIBER JÓZSEF gazdálkodó. * 185?. Noszlopon. Fiatal korában rokonainál Fel sőapátiban gazdálkodott. .1880-ban a 17, honvédgyalogezredhez vonult be. 1890-ben megnősült és azóta önállóan gazdálkodik. 1905-ben Zalagerszegen, mint kereskedő működött. 1919-ben Keszthelyre telepedett le és azóta itt gazdálkodik. Felesége : Szalay Rozália, négy gyermekük ván; József fia tanár és tartalékos főhadnagy. SZALCZER REZSŐ nyugalmazott fővárosi altiszt. * 1890. május 18. Zirç. Előbb a bognár ipart tanúlta ki, majd bevonúlt a 6. vártüzérekhez. 1912-ben lépett Budapesten a székesfőváros szolgálatába,, mint tűzoltó. 1914-ben bevonult és a szerbés olasz frontokon 9 ízben súlyosan megsebesült. A II. o. ezüst, bronz vitézségi érem, Károly csap. kereszt, sebesülési érem tulajdonosa. 500/o-os rokkant. 1922—31-ig a fővárosnál, mint II. o. közig, altiszt teljesített szolgálatot. A^zóta Keszthelyen él. a Credo tagja. Bátyja Szalczer József hősi halált halt. Felesége; Beksa Vilma. SZALCZER SÁNDOR r. k. plébános. * 1852. Vörösberényen. Iskoláit Veszprémben és Pécsett végezte. 1876-ban szentelték fel Pécsett. Mint plébános Pécs váradon, Báron és Bátán működött, az utóbbi helyen 13 évig. Működése alatt több egyesületet alapított. 1892-ben «A magyar emigránsok Törőkországban» címmel jelent meg történelmi vonatkozású munkája. 1907-ben nyugalomba vonult, azóta a zárdában működik. SZATNIK PÁL nyugalmazott Máv. mozdonyvezető. * 1890. Dverzsenovácz. Fiatal korában géplakatos mesterséget tanulta ki Nemsokára a Máv. műhelyébe került Fiu méba, ahol 4 évig dolgozott. 1911-ben bevonúlt az 52. k. gyalogezredhez és itt, mint tizedes 3 évet szolgált. 1914-ben kikerült a frontra, ahol háromszor sebesült meg. 1915-ben áthelyezték a haditengerészethez, ahol a Zrínyi Miklós hajón, mint másod gép és 7, teljesített szolgálatot. Kitüntetései II. ezüst, bronz érem, K. csapatkereszt, 1920 ban költözött Keszthelyre. Jelenleg gyümölcstermeléssel foglalkozik. Tagja a mozdonyvezetők országos szövetségének, a vasutas szövetségnek, a kath. legényegyletnek stb. Felesége: Varga Ilona, 1 fia, 2 leánya volt. SZENDE JÓZSEF nyugalmazott Máv előljáró. * 1850. február 17. Igric. A 48. gyalogezredhez bevonúlt s mint szakaszvezető szerelt le. Utána a csendőrséghez került, ahol 1885-ig szolgált és részt vett Bosznia okupációjában, ahol I. o. ezüst éremmel tünették ki. Ekkor lépett a Máv. kötelékébe és számos állomáson, mint pénz tárnok és állomásfőnök teljesített szolgálatot. Köcséről a szerb megszálláskor hazafias magatartása miatt kiüldözték. A kommün alatt Keszthelyen a forradalmi törvényszék elé került. A rendcsinálásban II hónapig, mint karhatalmi század tagja vett részt. Ugyancsak részt vett a nyugatmagyarországi felkelésben a Prónay különítményben. 1925-ben vonűlt nyugalomba A vasutas kör megalapítója és volt vezetője, a nyűg díjas kör és a Credo tagja. Felesége: Say Erzsébet, első felesége, néha,i Klement Mária 1898-ban halt meg. 8 gyermeke van. SZENDRŐ ZSIGMONDNÉ szül. Lipsitz Katalin fűszerekereskedő. A cég 1932-ben Zalaszabaron létesült, innen 1934-ben Keszthelyre, a Hévízi út 22. szám alá helyezte, át. Az üzletet fivére, Lipsitz Mátyás vezeti, aki * 1887. A kereskedői szakmát Keszthelyen tanúlta ki. 1914-ig önálló volt. Ekkor bevonult a 48. gyalogezredhez, az orosz és oláh fronton harcolt és súlyosan sebesült. Kitüntetései: II. o. ezüst és bronz vitéízöégi érem, Károly csk., sebesülési érem. Utána borügynökséggel foglalkozott, majd 1924-1931-ig Zalaszabaron saját, azóta huga üzletét vezeti. Zalaszabaron a futballcsapat