Bodri László – Madarász Gyula – Zsadányi Oszkár: Zalavármegye ismertetője (1933)
HARMADIK RÉSZ.VÁRMEGYEI ISMERTETŐ. Személyi adattár
34 megnyerték, sőt még a telivér lósport klaszszikus őshazájában is számos nagy versenyt nyertek, ő tenyésztette ki a fenékpusztai ménesben Pázmánt, minden idők legkitűnőbb magyar apaménjét. Néhai neje: Herminie Manhardt. Öt fia harcolta végig s világháborút, kettő közülük hősi halált halt. NÓVÁK FERENC nyugalmazott igazgatótanító. * 1865. Csáktornyán. Tanítóképezdét végzett szülővárosában, majd 1884-ben Muracsányon kezdte meg tanítói működését. Innen Ligetvárra került, ott 33 éven át tanított. A megszálláskor hazafias érzülete miatt internálták. 1919-ben Gogánfán, 1921ben Cserszegtamásin tanított. 1926-ban nyugalomba vonult. Azóta keszthelyi lakós. Felesége: Lissziát Emma, két gyermeke van. OROSZLÁN ISTVÁN nyugalmazott székesfővárosi altiszt. * 1871. Tapolca. Előbb a cipőfelsőrészkészítői iparban felszabadult Keszthelyen, majd mint segéd Budapesten dolgozott. 1883-ban bevonult.* 1897-ben a főváros szolgálatába állott, ahol 1916-ban történt nyugalombavonulásáig mü-. ködött. Ekkor bevonult a 20. nfk. gy. e. Az olasz fronton megsebesült s mint 35 o/o-os rokkant szerelt le. Azóta Keszthelyen! él. AHONSz. volt elnöke. Felesége: Eötvös Lina, fia István a keszthelyi Ipartestületi jegyzője és most készül jogi doktorátusára. ŐRY LÁSZLÓ szikvízgyáros és sörnagykereskedő. * 1874. Felsőkustányon. Iskolái után a kereskedelmi pályára lépett. Nemesbükkön kezdte meg működését, mint kereskedő és korcsmáros. 1904-ben telepedett le Keszthelyen és mint fűszer- és vaskereskedő önállósította magát. 1913-ban, mint sörkereskedő folytatta üzletét, 1919-ben szódagyárral bővítette azt ki. Üzeme teljesen modernül van felszerelve, üzletköre kiterjed a járás területére. Az izr. hisközség képviselő testületi tagja. Chevra Kadisa elnöke. PALLÉR JENŐ nyugalmazott közjegyző. * 1869. Marcalin. Iskoláit Keszthelyen végezte, mint gyakornok, 1888-ban kezdte meg működését, majd 1892-ben jegyzői szigorlatot tett. 1895-ben Rédicsen megválasztották közjegyzőnek és itt 1916-ig működött, amikor is nyugalomba vonult. 1921-ig alsólendvai birtokán gazdálkodott, de a szerb megszállók kiüldözték, súlyosan bántalmazták és anyagilag is megkárosították. 1921. óta Keszthelyen él. 2 gyermeke van, fia vitéz százados. palocsai PALOCSAY GYULA nyugalmazott posta főfelügyelő. * 1870.-ben Siófokon. 1893-ban lépett a posta szolgálatába. Főbb állomásai Budapest és Sopron voltak. Sopronban cea 20 évig az építkazési osztály vezetője volt. Működése alatt épült a soproni postapalota. 1923-ban nyugalomba vonult és és 1927-ben telepedett le Keszthelyen. Letelepedése után bekapcsolódott a város társadalmi és kultúrás életébe. Községi képviselő testületi tag. PAPP ISTVÁN kéményseprőmester. * 1887. Vonyarcvashegyen. Iparát Keszthelyen tanulta, 1929-ben mesteri vizsgát tett. A tűzoltó életben állandóan aktív szerepet visz, a keszthelyi Önk. Tűzoltó Testület pa rancsnoka, a nemzetvédelmi osztag vezető tagja. A hábrúban az orosz fronton harcolt és többször súlyosan megsebesült. Mint tizedes szerelt le. Több katonai kitüntetés tulajdonosa. Felesége: Mussza Julianna. Egy gyermekük van. id. középgálóczi PÉCZELY LÁSZLÓ oki. gazdász és szőllész. * 1868. Felsősegesden. Középiskoláit és a gazdasági akadémiát Keszthelyen végezte. Működését, mint segédtiszt 1892-ben a gróf Vigyázó-féle birtokon kezdte. Majd elvégezte a felsőszőlészeti és borászati tanárképzőt és utána önállóan gazdálkodott a herceg StrattmannBatthányi-féle 1100 holdas bérleten. Ezen bérletet 1925-ig bírta. 1892-ben szolgálta le önkéntesi évét és 5 hadgyakorlat után, mint huszárhadnagy szerelt le. 1917-ben. bevonult a 8. h. huszárokhoz, de rövidesen közérdekből a katonai szolgálat alól felmentették. 1930-ig gazdálkodott úgy bérelt, mint saját birtokán. Számos társadalmi egyesület tagja volt. Egyidőben elnöke volt az ÉMB helyi csoportjának. Nyolc gyermeke van. 4 leánya, 4 fia. PERLAKY JÓZSEF vendéglős, hentesés mészáros mester. * 1893. Kerecsenyen.. A szakmát sümegen tanulta, mint alkalmazott Pécsett és Veszprémben működött. 1919ben lett önálló Keszthelyen. Jelenlegi vendéglőjét 1929-ben vette meg. A világháborúban az orosz-, román-, olasz frontokon harcolt. A II. o. ezüst, a bronz v. 'érem, Károly cs. kereszt tulajdonosa. Felesége : Weisz Adél, 1 gyermekük van.
