Bodri László – Madarász Gyula – Zsadányi Oszkár: Zalavármegye ismertetője (1933)

HARMADIK RÉSZ.VÁRMEGYEI ISMERTETŐ. Személyi adattár

26 ezüst. Károly csapatkereszt tulajdonosa. HEGEDŰS ISTVÁN nyugalmazott Máv. altiszt. * 1871. Runyaszentkirály. Fiatal korában a cipészipart tanulta ki, 21 éves korában bevonult katonának a 10. Vilmos huszárokhoz, ahol 3 évet szolgált. 1895­ben a Máv. kötelékébe lépett. Somogyszo­bán és Fiúméban 24 évig szolgált, mint vo­natkísérő Nagyatádon '1921-ben nyugalomba vonult. Innen 1920-ban Siófokra saját házába költözött, majd 1929-ben Keszthelyen vett családi házat. Itt él visszavonultan felesé­gével sz. Kovács Katalinnal. HENCSEY PÁL nyugalmazott Máv. fő­kalauz. * 1879. január 29. Komárom. Előbb a nyomdászipart tanulta ki Szombathelyen, majd a 11. hoiszárokhoz bevonult és 3 év után, mint tizedes szerelt le. 1905. aug. 20. lépett be a Máv.-hoz Szombathelyen, majd Zalaegerszegen és Keszthelyen teljesí tett szolgálatot. 1923-ban vonult nyugalomba. A Kath. Legényegylet és a Credó tagja. Felesége : Varga Franciska, első felesége néhai Varga Katalin 1913-ban halt meg. Négy gyermeke van. HENCZ ALADÁR hercegi uradalmi szám­vevő. * 1875. Nagykanizsán. Középiskoláit Kanizsán végezte, a gazdasági oklevelet a keszthelyi tanintézetben nyerte. 1901-ben a hercegi uradalomhoz került s itt 1911-ig volt. Végigküzdötte a világháborút, majd 1918-ban mint hadnagy szerelt le. 1920-ban újból a hercegi uradalomhoz került miut pénztárnok, 1932-től számvevő. HERMANN RÓBERT kávéháztulajdonos. * 1901-ben Keszthelyen. A szakmát Győrött tanulta, majd Nagykanizsán és a hálókocsi társaságnál működött. 1932-ben nyitotta meg mai üzletét, a .«Turul» kávéházat. özv. HOFFMANN MÓRNÉ ÉS FIA ce­mentárúgyár és épületfakereskedő. Alapítási év 1860. Keszthely legrégibb cége. Alapító Hoffmann Mór, kinek István fia 1885-ben született. Iskoláit Keszthelyen és Budapes­ten végezte. Mint okleveles építész, atyja üzletét vezette. 1914-ben Kassára vonult be és Przemysl várában harcolt, mint fő­hadnagy. A vár bevételekor fogságba került és a mai napig még nem tért vissza... Tá­vollétében anyja és felesége Schleif fer Er­esébet 1920-ig közösen vezették a céget, 1920. óta Schleiffer Erzsébet önállóan vezeti. Egy gyermeke van. HONSz. Mindjárt a háború után alakult Protár Ferenc elnöklésével. Az egyesület lassan fejlődőt ts' időközben több változás állott be. Elnök: Dencs György, alelnök: Nagy N., pénztáros: Gerics Lajos, díszelnök: mádi Kovács Ferenc, örökös tb. elnök: dr. Gárdonyi Lajos. HORVÁTH FERENC 'nyugalmazott erdő­tanácsos. * 1857. Abaujszántón. Középis­koláit Budapesten, az erdészeti akadémiát Selmecbányán végezte. Működését Apatin­ban az erdőhivatalnál kezdte, mint gyakor­nok. Nagybecskerekre, már mint kinevezett erdész került, ugyanitt főerdész, majd erdő­mester, később erdőtanácsos lett. Ezen mi­nőségben Újvidékre az állami erdőhivatal­hoz került, mint az újvidéki járási erdő­gondnokság vezetője. 1917-ben nyugalomba vonult. Működése ' alatt számos egyesület te vékeny tagja volt. HORVÁTH GYÖRGY ny. esendőrtisztne­lyettes. * 1887-ben Rikin. Katonai szolgá­lata után a csendőrség kötelékébe lépett 1912-ben. A háború alatt a hadtápterületen működött, majd 1917-ben Selyére került, mint törzsőrmester. 1924-ben Ostffyasszony­fára, az őrsparancsnoki iskolába került. 1927­ben vonult nyugalomba. 1933 óta keszthelyi lakos. Hévizfürdőn mint ellenőr működik. Több dicsérő okirat, mozg. emlékker., 20 éves szolgálati kereszt, valamint a jubi­leumi emlékérem tulajdonosa. Felesége Scher­laub Mária. Két gyermeke van. HORVÁTH ISTVÁN asztalosmester. * 1876. Somogybaján. Az épület és bútorasz­talosságot tanulta Keszthelyen. A világhá­borúban a 44. gyalogezred kötelékében részt vett a kárpáti harcokban és rokkantként szerelt le. Sok érdemes munkája közül kü­lönös kiemelésre méltó a keszthelyi közkór­ház berendezése, valamint a kir. gazdasági akadémia belső asztalosmunkái. A Honsz. tagja. HORVÁTH ISTVÁNNÉ községi szülésznő. * Kispálin. 1912-ben a szombathelyi bába­képzőben végezte a tanfolyamot és ugyanott, mint intézeti szülésznő működött. 1912-ben megválasztották Keszthelyre szülésznőnek, itt 1914-ig látta el hivatását. 1914—24-ig? magángyakorlatot folytatott. 1933-ban újból kinevezték Keszthelyre, majd újabb tan­folyam elvégzése után a keszthelyi köz­kórházba került.

Next

/
Thumbnails
Contents