Bodri László – Madarász Gyula – Zsadányi Oszkár: Zalavármegye ismertetője (1933)
HARMADIK RÉSZ.VÁRMEGYEI ISMERTETŐ. Személyi adattár
21 tív tagja volt. A muzeum egylet alapítása óta vezetőségi tagja és az értékes lepkegyüjtemény gyűjtője és preperátoráért 1923. május 24.-én a kultuszminiszter elismerését adta tudtára. Felesége Mittelstüller Teréz, két gyermekük van. vitéz békési CSANÁDY FRIGYES nyugalmazott m. kir. gyalogsági tábornok. * 1861. Leibach. Tanulmányait Keszthelyen és Ausztriában végezte. 1879-ben lett kadett. 1881-ben hadnagy a székesfehérvári 68. gyalogezrednél. Később a honvédvezérkarnál szolgált, majd a 12. szatmári honvédgyalogezred parancsnoka lett, innen a pozsonyi dandárparancsnoksághoz került, majd a 20. h. hadosztály parancsnoka lett altábornagyi rangban. Ezt a hadosztályt vezette a háborúba. 1916-ban nevezték ki gyalogsági tábornokká. 1918-ban az összeomlás után nyugalomba vonult. Kitüntései: I. o. Lipótrend a hadiékítményekkel és kardokkal, I. o. Vaskorona rend, II. o. érdemkereszt a hadi diszéremmel stb. A Keszthelyi Premontrei Diákszövetség díszelnöke. CSÖNGE JÓZSEFNÉ okleveles szülésznő * Zalaszántón. Tanulmányait a Kaszthelyi katonai kórházban 1914—18-ig végezte, majd Budapesten a Szent István kórházban és később a Pajor szanatóriumban volt alkalmazva. 1925—26. a szekszárdi babaképző tanfolyamot elvégezte, azóta Keszthelyen mint magán szülésznő működik. Férje Csönge József kőműves építész munkavezető, fia Ferenc, kereskedő segéd. csajági CSAJÁGHY ISTVÁN nyugalmazott állomásfőnök. * 1871. Csajágon. Iskolái után 1892-ben a Máv. kötelékébe lépett, Kapronczán kezdte meg működését. 1920ban Zalaegerszeg és 1925-ben pedig Keszthely állomás vezetését vette át. 1927-ben nyugalomba vonult. Felesége: Bertalanfi Erzsébet. dr. CSAK ÁRPÁD hírlapíró, lapszerkesztő, * 1860. Zalaszántón. Famíliája 350 év óta él Keszthelyen. Néhai nagyatyja: Csák Antat a nemesek hadnagya volt. Néhai atyja a hercegi uradalom számtartója volt. Tanulmányait Keszthelyen, Sopronban és Buda pesten végezte, jogi doktorátust tett, majd a közigazgatás kötelékébe lépett. Zalaegerszegen árvaszéki jegyző, Keszthelyen pedig szolgabíró volt. 1903. óta a Keszthelyi Hírlapot szerkeszti, amelynek hasábjain az idegenforgalom emelése és a közélet tisztasága, valamint kultúrális célok érdekében több, mint félezer cikkben szállt sikra. Később a Kesztheli Újság és a Balaton Vidéke szer kesztője volt. A Balatoni Múzeum megalapítója és a gyűjtemény megszervezője. Két gyermeke van. DEPAUL SZENT VINCÉRŐL NEVE ZETT IRGALMAS NŐVÉREK VEZETÉSE ALATT ÁLLÓ RANOLDER NEVELŐ ÉS TANINTÉZET. 1867-ben Ranolder János püspök kérésére gróf Festetich Tasziló évi 20.000 forintott biztosított a zárda fenntartására. 1875-ben vették meg az épület telkét Svastics Károly, akkori apátplébános vezetésével. A zárda fel is épült és 1882-ben Kovács Zsigmond megyéspüspök szentelte fel. A zárdában Szent Vincéről nevezett irgalmas nővéreket telepítettek le, akik az első években csaknem a nép adományából éltek és úgy a kápolna, mint az iskola és ovóda berendezés nagyon szegény volt. AB első évben 210 tanuló és 87 óvódás iratkozott be. 1891.-ben nyitották meg a polgári iskolát 60 növendékkel, amely fokozatosan négy osztállyá bővült. 1896-ban az iskolát nyilvánossági joggal ruházták föl. Az intézet első főnöknője: Klafszky Mária Beáta, kinek nevéhez fűződik a díszes főoltár felállítása, a padlóburkolat helyett pedig Ízléses cementburkolattal valóikicserélés. A második főnöknő 1896—1900-ig Nagyszeghy Anna Janka, harmadik főnöknő Pareccó Eugénia, áldásos munkássága nyomán a zárda aranykora kez dődik az intézetet a kor követelményeinek megfelelően rendezi be. 1927-ben Pápára he lvezték át, mely úgy a városnak, mint az intézetnek és a község szegényeinek nagy veszteség volt. Negyedik főnöknő Kolarics Erzsébet, ötödik Huszthy Júlianna Angela főnöknő. 1931-ben a zárda veszi át a népkonyha vezetését. A zárda ötven éves fennállása alatt, majd huszonháromezer leánygyermeket tanított. DOMBOS ISTVÁN nyugalmazott csendőr őrmester. * 1885. Karmacson. A katonaság tói átlépett a csendőrség kötelékébe és 1914ig szolgált. A világháború kitörése után is met jelentkezett szolgálatra. A forradalmak után a keszthelyi csendörkiegészítőnél szolgált, mint vezető altiszt. Felesége: Lelch Mária.
